A Washington kezdeményezésére kidolgozott határozattervezetben a BT ismételten állást foglalt volna Ukrajna "szuverenitása, függetlensége, egysége és területi épsége" mellett. A tervezet ellen Oroszország vétót emelt, Kína - amely a világszervezetben Moszkva "szövetségesének" számít - tartózkodott. A tervezetet támogató többi tizenhárom ország eleve tudatában volt az orosz vétónak, mégis szükségesnek látták annak előterjesztését, így demonstrálva, hogy ellenzik a Krím félsziget Moszkva általi bekebelezését.

Hollande: a krími népszavazásnak nincs semmilyen jogi értéke

Francois Hollande francia államfő szerint a Krím félsziget státusáról vasárnapra tervezett népszavazásnak nincs semmilyen jogi értéke, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tárgyalásos megoldás szülessen a válság rendezésére. A francia elnök ezt a Matteo Renzi olasz kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján mondta az Elysée-palotában szombaton.

Hollande jelezte, hogy "Franciaország az Európai Unióhoz hasonlóan nem fogja elismerni ezt az álnépszavazást", amely "nem felel meg sem az ukrán jognak, sem a nemzetközi jognak" és amennyiben nem történik előrelépés a krími helyzetben, az EU már hétfőn szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján. Ezek vízumkorlátozások és vagyonbefagyasztások lehetnek.

"Szeretném, ha történne visszalépés és ha felállna a kontaktcsoport, amely megoldást találhatna Ukrajna területi integritásának keretei között" - hangsúlyozta a francia elnök.

Arra kérdésére, hogy Franciaország felfüggeszti-e az Oroszországgal a két Mistral típusú hadihajó leszállítására kötött megállapodást, az államfő azt válaszolta, hogy egy szankció "a katonai együttműködéshez köthető", amely a "büntetőintézkedések harmadik szintje". "Jelenleg az első szinten tartunk" - hívta fel a figyelmet Hollande.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök megerősítette, hogy osztja Párizs álláspontját arról, hogy nem legális a krími népszavazás.