A gyorsvonat a tesztelés során elérte az óránkénti 201,5 kilométeres sebességet Belgrád és Újvidék között. A két város közötti szakasz a Belgrád-Budapest gyorsvasút részét képezi, és elkészülte után a két főváros közötti több mint háromszáz kilométeres utat a várakozások szerint kevesebb mint három óra alatt lehet majd megtenni a mostani nyolc óra helyett.

A Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonal kiépítéséhez 350 kilométernyi vasúti szakaszt kell felújítani, ebből 166 kilométer Magyarországon, 184 pedig Szerbián halad át.

Kapcsolódó

A személyforgalom mellett ezen az útvonalon jelentős teherforgalmat lehet majd lebonyolítani. A tervek szerint így a Kína által a pireuszi kikötőbe behajózott, Nyugat-Európába szánt árut Szerbián és Magyarországon keresztül tudják majd a leggyorsabban szállítani. A teljes felújítás és a korszerűsítés 2025-re fejeződhet be.

A programon Aleksandar Vucic szerb államfő arról beszélt, hogy amikor Brüsszelben sokan lehajtott fejjel hallgatnak, akkor magyar barátaink felemelik hangjukat Szerbia védelmében.

"Ebben a nehéz válságban egy dologról egyeztünk meg. Bármi, ami hiányzik Szerbiának, azt először Magyarország fogja felajánlani, és bármi, ami hiányzik Magyarországnak, azt először Szerbiától várhatja" - fogalmazott a szerb államfő. "Így kell barátságot építeni, és erre a barátságra nagyon büszke is vagyok".

A szerb elnök büszkeségének adott hangot, hogy nemcsak sikerült elindítani a Belgrád és Újvidék közötti gyorsvonatot, amely óránként 200 kilométeres sebességgel tud közlekedni, de hatvan év után felújították az újvidéki vasútállomást is. Mint mondta, az új vonattal az új síneken rendkívüli gyorsasággal lehet egyik városból a másikba érni, "ez a vasút Szerbia fejlődésének a jelképe, Szerbia így lép előre a jövőbe".

Aleksandar Vucic rámutatott, hogy a vasútvonal kiépítése igazi nemzetközi összefogás eredménye volt, az építést a szerbek mellett kínaiak és oroszok végezték, míg németek felügyelték a munkálatokat, a svájciak pedig biztosították a vonatszerelvényeket, végül Szerbia fizette ki mindezek költségeit.

Véleménye szerint egy ország fejlettségét is jelzi az, hogy milyen a vasúti hálózata, hiszen ez a legegyszerűbb módja az áru- és személyszállításnak. Mint fogalmazott: "ha ilyen tempóban folytatjuk, Szerbiát a legmodernebb vasút hálózza majd be". Köszönetet mondott a Szerbiában élőknek azért, mert lehetővé tették, hogy megváltozzon az ország imázsa, és már egy új, modern Szerbiáról lehessen beszélni, egy olyan országról, "amely a gazdasági fejlődés motorja Európának ezen a részén".