Az olimpiai törvényről szóló előterjesztés szerint költségvetésen kívüli forrásokból, támogatásokból adományokból kell finanszírozni a budapesti olimpia rendezésével kapcsolatos költségek nagy részét - írja a Népszabadság. Ez jól hangzik, ám nem véletlen, hogy a PricewaterhouseCoopers olimpiai tanulmánya nem számol ilyen pénzekkel, mert az összes bevételhez képest jelentéktelenek és bizonytalanok.

A neves nemzetközi tanácsadó cég azonban nyilván nem számolt a trükkös magyar megoldásokkal, ez esetben a taóval. A magyar vezetés korábban lehetővé tette a cégeknek, hogy társasági adójukból leírják a pályázathoz fizetett hozzájárulásaikat. Ezzel máris költségvetésen kívüli forrásként számolhat a kormány, miközben közpénzről van szó, hiszen a cégek az államkassza helyett utalják a pénzüket az olimpiai projektre.

Cég, hivatal és bizottságok

A törvényjavaslat további kreatív megoldása a költségvetési kiadások "csökkentésére", hogy különböző adó- és díjmentességet ad a rendezésért felelős Budapest 2024 Zrt.-nek. A rendezés esetleges elnyerése után a szervezőbizottság is megkapná ezt a kiváltságot.

A tervezet szerint egyebek mellett ingatlankisajátítások kezdeményezésének jogával is felruházott hivatal (Olimpiai Megvalósítási Hatóság) jönne létre az előkészítés irányítására. A szervezet az érintett területek takarításától az útfenntartásig mindenben felügyeleti jogot kapna, ami az olimpiával összefüggésbe hozható.

Schmitt Pál volt államfő az Olimpiai Védnökök Testületének elnökeként tagja lenne az Olimpiai Egyeztető Fórumnak , amely a kormányfőt, a sportért felelős minisztert, Budapest főpolgármesterét és a MOB elnökét is magában foglalná. Ez a szervezet felügyelné az egész olimpiai folyamatot.