Sigmar Gabriel német külügyminiszter csütörtöki közleménye szerint a török fél hivatalos megkereséssel fordult a berlini vezetéshez, jelezve, hogy az államfő a találkozó alkalmából beszédet kíván mondani honfitársai előtt.

A német diplomácia vezetője hozzátette: török kollégájának már hetekkel ezelőtt megmondta, hogy ezt "nem tartjuk jó ötletnek", mert a G20-csúcs miatt eleve nincs elég rendőr a rendezvény biztosítására, és egy ilyen rendezvény a német-török kormányzati konfliktusok miatt "nem lenne ildomos".

Kapcsolódó

Recep Tayyip Erdogant "fontos vendégként" természetesen a legnagyobb tisztelettel fogadják majd a hamburgi találkozón, de jelenleg ezen kívül semmi másra nincs lehetőség - áll a közleményben.
A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa kiemelte, hogy a kormány - a szociáldemokraták és az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség koalíciója - egységes az ügyben.

Azonban a külügyminisztérium még tovább megy, javasolja a kancellárnak, hogy tájékoztassák az EU-n kívüli államokat arról, hogy Németország nem engedélyez számukra olyan kampányrendezvényeket, amelyek célja más országok belpolitikai konfliktusainak behurcolása Németországba. A tárca arra számít, hogy "a kancellár jónak tartja ezt az elképzelést".

Mozgósítástól félnek

A Németországban élő törökök a német társadalomhoz tartoznak, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e német állampolgársággal, és "nem akarjuk, hogy ezeket az embereket lázítsák a hazájukban kialakult konfliktusok révén" - szögezte le Sigmar Gabriel.

Berlin és Ankara kapcsolata hónapok óta igen feszült, a többi között a 2016 nyarán történt törökországi puccskísérlet nyomán Törökországban letartóztatásba helyezett német, illetve német-török kettős állampolgárok ügye miatt. A feszültséget tovább növelte, hogy Ankara megtagadta a német szövetségi parlament képviselőinek, hogy felkeressék a német hadsereg alakulatát, amely az incirliki légi támaszponton szolgál az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen szervezett nemzetközi koalíció kötelékében.

A kormány ezért a parlament támogatásával kivonta az alakulatot a Törökország déli részén fekvő támaszpontról. Hasonló eset még nem fordult elő két NATO-tagország kapcsolatában.

(A magyar kormány bizalma azonban töretlen Erdoganban)