A gazdaságkutatók az idén a német bruttó hazai termék 3,7 százalékos növekedését várják, jövőre pedig 3,9 százalékos GDP-növekedésre számítanak.  A növekedési ütemet a tavaly év végén életbe léptetett második korlátozási periódus lassította le az intézetek szerint. Mihelyt azonban az oltások széles terítésének köszönhetően csökken a fertőzés terjedésének kockázata, a gazdasági növekedés ismét lendületet nyer. A gazdaság kapacitáskihasználtsága így a jövő év elejére zökkenhet vissza a megszokott kerékvágásba.

    "A lezárások miatt az első negyedévben 1,8 százalékos GDP-csökkenés valószínűsíthető" - jelentette ki Torsten Schmidt, az RWI - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung intézet konjunktúrakutatója, hozzátéve, hogy emiatt volt szükséges a tavaly őszi prognózisban tett növekedési előrejelzést egy százalékponttal lefelé módosítani.

Kapcsolódó

    Elemzésükben a gazdasági szakértők abból indultak ki, hogy a legutóbb bevezetett korlátozó intézkedések még egy ideig fennmaradnak, az enyhítéseket viszont ismét visszavonják. Újabb lazításokra a második negyedév közepén lehet majd számítani, a korlátozások feloldása pedig elhúzódhat a harmadik negyedév végéig is. "A nyári félévben már a gazdasági aktivitás jelentős élénükésére számítunk, különösen a járvány által leginkább érintett szolgáltatási ágazatokban" - tette hozzá Schmidt.

    A korlátozások lazításával párhuzamosan a foglalkoztatás is lendületet nyerhet az év közepétől, és ezzel párhuzamosan csökken majd a munkanélküliek száma is. Az idei teljes évre a foglalkoztatottak számának 26 ezres növekedését várják az intézetek a tavalyihoz képest, jövőre pedig további 539 ezerrel emelkedhet a munkaviszonyban lévők száma. A válság előtti szintet a jövő év első felében sikerül majd elérni a foglalkoztatottak számában.

    A költségvetési deficit az idén 129 milliárd euró lehet, kissé magasabb a tavalyinál, de az idei 4,5 százalékos GDP-arányos költségvetési deficit a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan növekedésnek induló adóbevételeknek köszönhetően jövőre már 1,6 százalékra csökken.

    A koronavírus-válság azonban tartós nyomot hagyott a gazdasági teljesítményen: a 2020 és 2024-es évek között átlagosan 1,1 százalékkal maradhat el a még a válság előtt prognosztizált növekedési pályától.

    Az intézetek előrejelzésének megvalósulására a járvány további alakulása jelenti a legnagyobb kockázatot. Amennyiben a korábbiakhoz hasonlóan fennakadások következnek be az oltások szállításában, vagy ha újabb, az oltások hatékonyságát gyengítő mutánsok jelentkeznek, az lelassíthatja a korlátozások feloldásának a folyamatát és visszavetheti a gazdasági fellendülés ütemét.

    A prognózis a DIW Berlin, a müncheni ifo, a kieli IfW, a hallei IWH és az esseni RWI gazdaságkutató intézetek együttműködésével készült.