Az elmúlt év fordulatot hozhatott a magyar ingatlanpiacon, miután a gazdaság jó teljesítménye találkozott a laza európai monetáris politikával. Utóbbi növeli a pénzkínálatot, leszorítja a kamatokat, ami új lehetőségek keresése felé tereli a befektetőket. Kelet-Közép-Európa az egyik olyan térség, amely nagyobb kockázatvállalással nagyobb hasznot ígér, így erősödik a befektetők érdeklése a régió ingatlanpiaca iránt - derül ki a Financial Times (FT) cikkeiből.
Mindezek eredményeként Magyarországon a válságot követő mélyrepülés után élénkülőben van a kereskedelmi ingatlanok piaca. A gond az, hogy a kiszámíthatatlan szabályozási környezet miatt Csehországgal vagy Lengyelországgal összehasonlítva magasabb kockázati felárat kell fizetni. Jó példa a sietve bevezetett vasárnapi zárva tartás és éjszakai nyitva tartási idő korlátozás, amely lefékezte a kiskereskedelmi ingatlanfejlesztéseket.
Budapest központja a központ
Ezért aztán a helyi, az európai és a közel-keleti befektetők Budapest központjának értékes, prémium szintű irodai és lakóingatlanjaira koncentrálnak. Az elemzők kétsebességes fellendülést látnak a befektetési folyamatok hátterében. A fejlesztők tavaly 460 millió eurót fektettek jövedelemtermelő ingatlanügyletekbe, ami 70 százalékkal több a 2013-asnál, ám ennek nagy része néhány kiemelkedő üzletnek volt köszönhető.
Az élénkülés a főváros központi kerületeire koncentrálódik - fejtegeti Horváth Áron, az Eltinga Centre for Real Estate Research piackutató intézet vezetője. A hatóságok javítják az infrastruktúrát a Váci úti folyosó mentén, ami befektetésre ösztönözte a prémium ingatlanok építőit.
Nagy visszhangot keltett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 46 millió euróért megvásárolta az Eiffel Palace irodaházat. A bank 80 millió eurót fektetett ingatlanokba 2014-ben - idézi az FT Horváthot -, amivel szokatlan módon a jegybank vált a piac legnagyobb befektetőjévé.
Közvetett hatás?
Ezzel párhuzamosan zajlik egy másik folyamat is, amelynek végeredményben komoly hatása lehet az ingatlanpiacra. A kereskedelmi bankok jelentős behajthatatlan hitelállományt görgetnek maguk előtt, amelyet reményeik szerint áttolhatnak egy úgynevezett rossz bankba. Ezzel megszabadulnának attól a tehertől, amely miatt nem tudnak hitelezni az ingatlanpiacon. Horváth szerint az MNB egymilliárd eurót fektethet be közvetve a kereskedelmi ingatlanokba azzal, hogy átviszi a szektor rossz hiteleit a rossz bankba.
Ez azonban évekig is elhúzódhat. A besült hitelek értékesítésével kapcsolatos első tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénzintézetek hajlandók akár az eredeti befektetési érték felét is beáldozni. A fejlesztés különböző fázisaiban lévő üzletekről van szó. Eközben a kereslet oldaláról erősítheti a piacot, hogy a devizahiteleiktől megszabadult embereknek több elkölthető jövedelmük marad, ami erősíti a lakásvásárlási kedvet.
A lakások árának medián átlaga négy százalékkal nőtt a magyar fővárosban tavaly - idézi az FT az FHB adatait. Az árak még mindig a pénzügyi válság előtt csúcsuk alatt vannak, ezért érdemes belehúznia a vásárlásba annak, aki ezt tervezi. A 2014-es emelkedés volt az első komoly drágulás 2008 óta, a befolyó pénz élénkíti a lakásépítést.