Ausztria és Magyarország határán káosz alakult ki hétfőn, miután két ország hatóságai nem éppen összehangoltan próbálják kezelni a menekültáradatot. Eközben Angela Merkel német kancellár arra figyelmeztetett, hogy a nyílt európai határok kerülnek veszélybe, ha az EU nem talál közös megoldást a válságra. Ezt tartja a menekültválság két legfontosabb friss eseményének a Wall Street Journal (WSJ).

A közúti átkelőknél a teherautók átvizsgálása okozott hatalmas dugót, a Budapestről érkező vasúti szerelvényeket pedig azért állították meg az osztrák határon, mert túlzsúfoltak voltak. Angela Merkel hétfői megszólalásában arra figyelmeztetett, hogy egyes országok kezdeményezhetik az útlevél-ellenőrzés visszaállítását a határaiknál, ha nem sikerül igazságosabban elosztani a menekülteket az uniós tagországok között.

Merkel: elég volt!

A WSJ szerint üzenet egyértelműen az EU keleti blokkjához tartozó országoknak szólt, amelyek nem hajlandók több menekültet befogadni. Egyben ez volt eddig a kancellár legközvetlenebb beavatkozása a meglehetősen éles vitába, amelyben egyik oldalon Franciaország, Németország, Olaszország és mások állnak, akik a terhek korrektebb elosztását kérik, a másik oldalon pedig azok, akik ellenzik a kötelező befogadási kvótákat.

A megszólalás ezzel egyidejűleg a németországi belső ellenállóknak, részben bizonyos ellenzéki politikusoknak, részben a Merkel saját pártján belüli keményvonalasoknak is szólt, akik szerint a kancellár és a kormány túlságosan lassan reagál a krízisre. Európa legtekintélyesebb vezetője két cölöpöt vert le: az egyik szerint Európának menedéket kell nyújtania a háborúk elől menekülő embereknek, a másik szerint viszont nem kell befogadnia a Délkelet-Európából érkező gazdasági bevándorlókat.

Tisztázzuk a dolgokat!

A schengeni szabályok szigorítása nem először merül fel. Franciaország és Olaszország 2011-ben kezdeményezte, hogy az EU vezessen be szigorúbb határellenőrzést. Akkor az arab tavasz nyomán Észak-Afrikából érkezett rengeteg menekült. Az EU azonban rossz szokásához híven a szőnyeg alá söprögette a problémát. Ez idén ütött vissza igazán, amikor Németország, ahova az érkezők 40 százaléka tart, 800 ezer menekültre számíthat a tavalyi 450 ezer helyett.

Merkel tisztázta ezzel kapcsolatos egyik kijelentését, amit a szakmai részleteket nem ismerők félreérthettek. Azt mondta, hogy Németország lehetővé teszi minden Szíriából érkező menekült tartózkodását az ország területén. Ezt nem azt jelenti, hogy mindenkit befogadnak, hanem azt, hogy amelyikük eljut Németországba, azt nem toloncolják vissza abba az országba - például Magyarországra -, ahol átlépte a schengeni határt, hanem átvállalják az illető államtól a menekültügyi eljárás lebonyolítását, amely egyébként ennek az államnak a hatóságaira tartozna.

A kancellár jelezte, hogy kapcsolatban állnak a budapesti vezetéssel, hogy tisztázzák a félreértéseket, ugyanis nem szeretnék, ha a magyar kormány úgy értelmezné ezt a gesztust, hogy semmi dolga. Németország továbbra is elvárja a magyar hatóságoktól, hogy tegyenek eleget a kötelességüknek, azaz bírálják el a menekültkérelmeket.

Össze-vissza

Magyarország az elmúlt napokban össze-vissza kavarta a dolgokat - derül ki a WSJ cikkéből. A hét végén még az volt az álláspontja, hogy az EU-n kívül érkezők csak érvényes okmányok és vízum birtokában utazhatnak tovább az EU-n belül. Ennek eredményeként felduzzadt a tömeg Budapesten és nőtt a káosz. Erre hétfőn felfüggesztették ezt a korlátozást, mindenkit felengedtek az Ausztriába induló vonatokra, akinek volt papírja a nevéről és a születési helyéről, beleértve ebbe a magyarországi bevándorlási regisztrációs okmányt is.

Az osztrák hatóságok viszont nem díjazták, hogy emiatt túlzsúfolt vasúti szerelvények érkeztek a két ország határára. Biztonsági okokból leállították a vonatokat, amíg a magyar hatóságok le nem szállítottak róluk 500 embert. Emellett most a bécsi kormány kezdte kötni az ebet a karóhoz, hogy érvényes vízum nélkül nem enged be senkit az országába, hiába átjárható a magyar-osztrák határ.

Bekeményítenek

A német belügyminisztérium eközben néhány törvénymódosítást kezdeményezett. Ezek célja, hogy elbátortalanítsák a Balkánról érkező gazdasági bevándorlókat. Az ebből a térségből az elmúlt időszakban érkezők esetén ezer kérelmező közül csak kettő számíthatott arra, hogy Németország menedéket nyújt neki.

A berlini kormány igyekszik mérsékelni a bevándorlás anyagi ösztönzőit. Csökkentik a menekültek pénzbeli támogatását - euró helyett természetbeni juttatást adnak. Lerövidítik a menekültkérelmek elbírálásának időtartamát és felgyorsítják a kiutasítottak elszállítását. A gazdasági minisztérium három hónapra akarja rövidíteni ezt az időt. Ezzel egyidejűleg helyet keresnek a várakozóknak az állam kezében lévő épületekben és gyorsított nyelvtanfolyamokat indítanak nekik.