A jegybank monetáris politikai bizottsága csütörtökön tartott ülésén 2 százalékponttal, 19 százalékra húzta fel az irányadó, egyhetes repokamatot. Elemzők ennél kisebb mértékű, 1 százalékpontos emelésre számítottak.

A jegybank azzal indokolta döntését, hogy az expanzív monetáris és fiskális politikák, valamint a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásokkal kapcsolatos pozitív fejlemények hatására javultak a globális növekedési kilátások és emelkedtek a nyersanyagárak.

Kapcsolódó

A növekvő globális inflációs várakozások bizonytalanságokat okoztak a fejlett gazdaságok monetáris politikájában, valamint kilengéseket idéztek elő a globális pénzpiacokon - mutatott rá a török jegybank, amely azt ígérte, hogy tovább szigorítja a monetáris feltételeket a magas infláció megfékezésének érdekében.

Az éves összevetésű fogyasztói árindex az elmúlt három év szinte minden hónapjában két számjegyű volt Törökországban. Februárban 15,6 százalékra, januárban 14,97 százalékra, decemberben pedig 14,60 százalékra rúgott az éves infláció, jóval meghaladva az 5 százalékos jegybanki célt. A központi bank arra számít, hogy az idei év végére 9,4 százalékra lassul a pénzromlás üteme.

A döntés bejelentése után 2,5 százalékkal erősödött a török líra dollárhoz viszonyított árfolyama. Tavaly 20 százalékot veszített értékéből a török fizetőeszköz a dollárhoz képest, ám november óta jelentősen erősödött a monetáris szigorításnak köszönhetően - írja az MTI.

A török jegybank tavaly szeptemberben indított új kamatemelési ciklust, miután újabb történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest, és a zuhanórepülést nem tudták megállítani az agresszív dolláreladások. Szeptemberben 2 százalékponttal, 10,25 százalékra, novemberben újabb 4,75 százalékponttal, 15 százalékra, decemberben pedig további 2 százalékponttal, 17,00 százalékra húzták fel az egyhetes repokamatot, hogy erősítse a török lírát és ezáltal lassítsa az inflációt.

A török gazdaság azon kivételek közé tartozik, amelyek recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány csapásait. A 2020-as év egészében 1,8 százalékkal nőtt a török gazdaság, gyorsult az ütem a 2019-ben mért 0,9 százalékhoz képest. A növekedésnek azonban súlyos ára volt: az olcsó hitelek rekordmélységbe taszították a török líra árfolyamát, leapasztották az ország devizatartalékait, szították az inflációt és hátráltatták a munkahelyteremtést. Elemzők arra számítanak, hogy idén 5 százalékkal bővülhet a gazdaság a szigorú monetáris politika ellenére is.