Az amerikai energiaügyi információs hivatal (EIA) legújabb adatai szerint a lengyelországi palagáz-készlet nagysága mintegy 4,2 ezer milliárd köbméter. Ez 20 százalékkal kevesebb ugyan, mint az EIA két évvel ezelőtti, 2011-es 5,3 ezer milliárdos - lázas izgalmat kiváltó - adata, de lényegesen több mint a lengyel állami geológiai intézet becslése, ami az amerikainak mintegy ötöde volt. Az amerikai szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy a lengyel palagáz ipar a munka kezdetén tart, és az eddigi, alacsony számú fúrások nem igazolták vissza a korábbi, túlságosan magas várakozásokat.

Az EIA jelentése hangsúlyozta, hogy az amerikai tapasztalatok szerint csak mintegy 100 kutatófúrás adataiból lehet felmérni egy adott mező tartalékát. A varsói környezetvédelmi minisztérium adatai azt mutatják, hogy május közepéig Lengyelországban csupán 44 kutatófúrást végeztek el, és az év egészére 41-et terveznek, de ebből is 9 opcionális, vagyis nem kötelező a koncesszió tulajdonosára. A hivatalnak az a véleménye, hogy most a legfontosabb kidolgozni a legjobb technológiát, megtalálni a munkához legkedvezőbb geológiai struktúrájú területeket és csökkenteni az amerikaiakéhoz képest nagyon drága fúrások költségeit.

A legígéretesebbnek Lengyelország északi, a balti régióhoz tartozó területe tűnik, azt követi a lublini és a podlaskai, bár ez utóbbiban a gázt hordozó rétegek rendkívül mélyen fekszenek. Egyedül a balti medence palakészlete az EIA becslése szerint 3 ezer milliárd köbméter gázt és 1,2 ezer milliárd hordó olajat tartalmaz.