Továbbra is helyesnek tartja a Magyarországról elindult menekültek ügyében szeptember 4. éjszakáján hozott döntést, és kifejtette: ugyan az "emberiesség parancsolatára" cselekedett, de az akkori helyzetet tekintve "nem volt olyan nagyon különleges" a döntés, hiszen korábban is tömegesen érkeztek menekültek Németországba - egyedül augusztusban 102 ezren -, és csupán "egyszerűen folytattam azt, ami egy nappal korábban egyébként is zajlott a különvonatokkal".

Ezekkel a vonatokkal menekültek utaztak Németországba jeggyel, amelynek megvásárlását Orbán Viktor magyar miniszterelnök megengedte, aztán egyszer csak "hirtelen nem engedte fel a vonatokra a jeggyel rendelkező embereket", akik ezért gyalog indultak útnak. Arra a felvetésre, hogy az eurózóna válságával ellentétben most mások jóakaratára van utalva és a "kérelmező" helyzetébe került, azt mondta, szerinte ez nem így van, Németország nincs sem kiszolgáltatott, sem kiemelt helyzetben. Valamennyi uniós tagországnak van felelőssége, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent.

"Orbán Viktor (...) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült" a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel "sok ukrán menekültje van". "Ez azért mégiscsak egy elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást" - mondta.

Angela Merkel vitatta azt a meglátást, hogy országa mélyen megosztottá vált volna. Úgy vélte, inkább "polarizáció és átpolitizálódás" tapasztalható, és enyhülhet a feszültség, amikor látszanak majd a válságkezelés eredményei. Elítélte a menekültellenes atrocitásokat, és elítélte a Kölnben szilveszterkor - a hatóságok szerint többnyire észak-afrikai férfiak által - elkövetett szexuális zaklatásokat és rablásokat is, amelyekkel kapcsolatban leszögezte, hogy "a multikulti nem megoldás", a beilleszkedés pedig nem önkéntes tevékenység a menedékkérők, menekültek részéről, hanem a genfi menekültügyi egyezményben rögzített kötelesség.