Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság elnöke egyben Lengyelország szellemi vezetője után Adam Glapiński, a varsói központi bank elnöke állt elő figyelemre méltóan kidolgozott összeesküvés-elmélettel országa közeljövőjét illetően - derül ki a Politico összefoglalójából. A két koncepció hasonló eleme, hogy Németország vissza akarja szerezni uralmát Lengyelország felett.

Glapiński úgy látja, hogy a nyugati szomszéd a második világháború után Lengyelországhoz sorolt területei visszaszerzésére törekszik az Európai Unión belüli mesterkedéssel, továbbá egy az ellenőrzése alatt álló övezetet akar kialakítani Németország és Oroszország között. A jegybank elnöke az ellenzék legbefolyásosabb politikusa, Donald Tusk személyében azt az ügynököt is megnevezte, aki ezt az összeesküvést a lengyel államiság ellen árulóként levezényelné.

Kész menetrend

Glapiński fejében összeállt a menetrend is. E szerint Brüsszel azt a feladatot adta Tusknak, hogy a vezetésével döntsék meg Lengyelország jelenlegi kormányát, aztán állítsák rá az országot az euró bevezetésének útjára. Amint ez megvalósult Tusk visszatérne Brüsszelbe, ahol az Európai Bizottság elnökévé választanák, és ebbéli tisztségében felgyorsítaná az európai szintű, föderatív állam létrehozását.

Ez azonban még nem minden. Valójában ugyanis ennek leple alatt Németországnak az a szándéka áll, hogy uralma alá hajtsa a kontinenst – figyelmeztet jó előre a bölcs varsói bankár, egyben Kaczynski közeli barátja. Ezzel gyakorlatilag megismételte egy korábbi interjújának alaptételét, miszerint Tuskot azért küldték haza Európából, hogy beillessze Lengyelországot német európai birodalomba.

Nehéz a jegybank dolga

Tusk nem tartja alkalmasnak Glapińskit a lengyel központi bank vezetésére, kijelentette, hogy ha az ellenzék kerül hatalomra a jövő évi parlamenti választásokon, akkor megkérik, hogy távozzon erről a posztról. 
Zbigniew Maciąg, a Lewiatan munkaadói szövetség vezető elemzője szakmai alapon bírálja a jegybankot, amely szerinet késlekedve kezdte emelni a hitelköltségeket az inflációra reagálva. Az alapkamat jelenleg 6,5 százalék, miközben a júliusi éves infláció 15,5 százalék volt. Nem kétséges ugyanakkor, hogy a lassuló gazdasági növekedést tovább fékezné a kamatok emelése.

A lengyel kormány hasonló vitát folytat a jogállamiság sérelméről az Európai Bizottsággal, mint a magyar vezetés. Brüsszel visszatartja a helyreállítási alap forrásait, ugyanis Európából nézve úgy tűnik, hogy Varsó és Budapest meglehetős érzéketlenséget mutat az iránt, mit is jelent a jog uralma valójában egy országban.