Közös sajtótájékoztatójukon Johnson - aki több mint fél évtized után az első Moszkvába látogató brit külügyminiszter - leszögezte: Nagy-Britannia nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy Oroszország szerte a világon, így Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban beavatkozik a választásokba. Erre szerinte bőven van bizonyíték. Célzást tett rá, hogy a brexit ügyében is történt hasonló, sikertelen kísérlet. Johnson a kifogások között sorolta fel Oroszország ukrajnai és szíriai fellépését, valamint a csecsenföldi melegek üldöztetését - írta az MTI.

Lavrov "nem kielégítőnek" minősítette az orosz-brit kapcsolatok állapotát. Elmondta, hogy Moszkva és London meg akarja találni az útját a kétoldalú problémák meghaladásának. Nem hagyta szó nélkül a "meglehetősen sértő módon" megfogalmazott vádakat, egyebek között azt, hogy - mint mondta - "egy bűnözői rendszert támogatunk Szíriában, agresszorok és megszállók vagyunk, akik idegen területet csatolunk el".
Lavrov arra hívta fel a brit felet, hogy konkrétan vizsgálja meg a tényeket és az orosz álláspontot az említett ügyekkel kapcsolatban. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország nem tett agresszív lépést Nagy-Britanniával szemben, és nem is vádolta Londont semmivel.

Kapcsolódó

Közölte, hogy Oroszország szeretné elérni a kétoldalú kormányközi kereskedelmi és beruházási bizottság munkájának mielőbbi felújítását. Beszámolója szerint brit vendégével megállapodott arról, hogy a két ország az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként együtt fog működni a Koreai-félszigeten kialakult helyzet rendezése érdekében. Johnson szavai szerint London és Moszkva céljai nem esnek egybe Észak-Korea kérdésében, de a béke megőrzése közös cél.

Lavrov egyebek között arra is kitért, hogy a két ország szakszolgálatainak terrorellenes együttműködését még mindig gátolja, hogy a Litvinyenko-ügy miatt London megszakította kapcsolatait az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB).

Alekszandr Livinyenkót, az orosz titkosszolgálat Nagy-Britanniában politikai menedékjogban részesült volt tisztjét 2006-ban Londonban poloniummal mérgezték meg volt kollégái. Az ügy miatt megromlott viszonyt tovább súlyosbította az ukrajnai orosz beavatkozás.
A miniszteri tárgyalást követően elhangzott, meglehetősen hűvös hivatalos nyilatkozatok mellett, legalábbis személyes szinten, némi enyhülés is megmutatkozott pénteken a felek között.

"Engedjék meg, hogy közöljem: ruszofil vagyok. Méghozzá elkötelezett ruszofil" - mondta a sajtótájékoztatón Johnson. Hozzátette, hogy gyökerei vannak Moszkvában és hogy ő az első brit külügyminiszter, akit Borisnak hívnak. "Kérem, ne kételkedjenek benne, hogy a kapcsolataink javítására fogok törekedni!" - hangoztatta.