Hátborzongató olvasmány a koronavírus-járvány fejleményeinek fényében olvasni azt a tanulmányt, amelyet a német szövetségi kormány állított össze a Bundestagnak a Robert Koch Intézet szakmai felügyelete mellett. Ez a tanulmány egy elképzelt járványhelyzetet modellezett, azt mutatta be a német szövetségi parlament képviselőinek, hogy milyen következményekkel járna egy koronavírus elszabadulása a német társadalomra, az ország infrastruktúrájára, gazdaságára - hívja fel a figyelmet a Der Standard című osztrák napilap.

Az elképzelt vírust Modi-SARS-nak keresztelték el, és hozzá mintaként a 2003-as SARS-járványt kiváltó vírust vették. A Modi-SARS koronavírus lappangási ideje 3 nap volt a szimulációban, s a fertőzöttek az első tünetek megjelenésekor váltak volna a vírus továbbadóivá. A betegek egészen a klinikai tünetek megszűnéséig, a betegség lecsengéséig fertőzőképesek maradtak volna, átlagosan 16 napig. A vírus által okozott betegség 38 fok feletti lázzal, száraz köhögéssel, az esetek 80 százalékában légszomjjal, a tüdőben röntgenen észrevehető elváltozásokkal, hidegrázással, szédüléssel, hasmenéssel, izomfájdalommal fejfájással járt.

Kapcsolódó

Kicsit fölé lőttek

A fiktív Modi-SARS súlyosabb lett volna hatásaiban a jelenlegi járványt kiváltó Covid-19-nél, az esetek 10 százaléka végződött volna a szimulációban halállal, de ez jelentősen függött volna a fertőzött korosztálytól. Míg a fiatalok és gyerekek körében a halálozási arány 1 százalék, addig a 65 év felettiek körében 10 százalék körül alakult volna a modell szerint. A Modi-SARS fertőzési rátája alap esetben 3 százalék lett volna, amelyet a német hatóságoknak a feltételezések szerint a rendkívüli intézkedésekkel - például iskolabezárások, csoportos rendezvények betiltása - 1,6-ra- sikerült volna leszorítania.

A tanulmányban szereplő vírus Délkelet-Ázsiából származott volna, ott először egy helyi piacon került volna át vadállatról emberre. A tanulmányban a betegség először februárban ütötte volna fel a fejét Ázsiában, azonban jelentőségét csak néhány héttel később ismerték volna fel a hatóságok. A valóságban majdnem így történt: a betegség Közép-Kínában jelent meg, a feltételezések szerint egy vadhús-piacon.

Az első megbetegedéseket a jelentés szerint áprilisban észlelték volna Németországban, a valóság pedig itt sem áll messze az igazságtól: a kitörés tömegessé válása márciusra esett. A tanulmány azzal számolt, hogy ugyan a betegségen átesettek ugyan 365 napra védettséget szereztek volna a vírussal szemben, azonban a járványnak újabb hullámai is lehetnek és a szezonról-szezonra mutálódó új vírusvariánsok a következő hullámban az előző ciklusban megbetegedettek egy részét ismét képes lenne megfertőzni.

Amiben gyökeres a különbség a Covid-19 és a képzeletbeli Modi-SARS vírus között az az, hogy utóbbinál az esetek mindössze 5 százalékában lett volna enyhe, és 2 százalékában tünetmentes a lefolyás.

A valóság egyelőre megnyugtatóbb

A német tanulmány mindenesetre elég durva eredményeket hozott ki, igaz, ez a magas halálozási rátának és a tünetmentes lefolyás alacsony arányának is az eredménye. E szerint a járvány első hullámának csúcsán első körben 6 millió megbetegedéssel kellett volna számolni, ebből 4,1 aktív eset szorulna kórházi ellátásra, amiből 1,1 millió lenne az intenzív ellátást megkövetelő eset. Korlátozó intézkedések nélkül az első hullám csúcsán 18 millió lenne az éppen betegek száma a 80 milliós lakosságból.

A 10 százalékos halálozási arány miatt nagyon magas lenne a betegség következtében elhunytak száma, a járvány harmadik hullámának lecsengéséig elérné a 7,5 milliót. Hangsúlyozni kell, hogy a jelenlegi Covid-19 járvány esetében a halálozási ráta nagyságrendekkel alacsonyabb a szimulációban szereplő kitalált Modi-SARS-énál, és a kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek aránya alig tizede az eddig tapasztalatok alapján a kitalált vírusénál. Ráadásul egyelőre igazi jel egy megkérdőjelezhető esetet eltekintve nincs arra vonatkozóan, hogy a betegségen átesettek újra el tudnák azt kapni, a német modell pedig ezt is számításba vette.