Két hónappal ezelőtt olyan esemény törtért, ami felhívja a figyelmet a koronavírus-vakcinát terjesztő egészségügyi személyzetre leselkedő veszélyre - írja Vanda Felbab-Brown, a Brookings Intézet kutatója. Mexiko Cityben rablók megtámadtak egy teherautót, amely tízezer influenzavakcinát szállított, és ellopták a szállítmányt.

Ez annyiban nem meglepő, hogy a közép-amerikai országban a világban működik a világ hatodik legnagyobb gyógyszer-feketepiaca, ám jelzi, mi történhet az influenzaoltásnál valószínűleg jóval nagyobb értékkel bíró koronavírus-vakcinákkal.

Kapcsolódó

A támadásokra jó anyagi helyzetben lévő, nemzetközi bűnbandák készülhetnek, elsőként latin-amerikai és fekete afrikai országokban, ahol vélhetően ritka kincs lesz az oltás, és amúgy is gyenge a közbiztonság. A vakcinát a raktárakból vagy a teherautókról lovasíthatják meg akár a tárolásukra szolgáló hűtőberendezésekkel együtt. A probléma, az egészségügyi készítmények kiterjedt feketepiaca nem új, ám a tét, a pandémia elleni védekezés sikere nagyobb, mint máskor.

Nagy üzlet

A csaló internetes gyógyszer-kereskedelem forgalma becslések szerint évente 70 milliárd dollár (ez körübelül magyar GDP közel fele), amely a világ minden országát érinti. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a szegény országokban minden tíz készítményből egy hamis vagy gyenge minőségű. Az amerikai hatóságok máris szükségét érezték annak, hogy figyelmeztessenek az egyes weboldalakon terjedő kamu ajánlatokra a koronavírus-vakcinával kapcsolatban.

Külön veszélyt jelentenek a biotechnológiával csak elnevezésükben foglalkozó cégek. Kínában két éve büntettek meg egy ilyet egymilliárd dollárra azért, mert hamis vakcinákat kínált gyerekeknek. Ez is mutatja, hogy még egy olyan országban is gond lehet a gyógyszerpiac ellenőrzésével, mint Kína.

A másik különleges veszélyforrás a korrupt kormánytisztviselők tevékenysége. Nemrégiben egy mexikói állami bürokrata kicserélt egy gyerekeknek járó vakcinát vízre, és a gyógyszert jó pénzért a feketepiacon értékesítette. A korrupció további forrása, hogy sok közvetítőn keresztül jut el a vakcina a felhasználás helyére, amelyek mind leveszik a maguk hasznát. Eközben azonban a készítmény hatásossága gyengülhet.

Háborús övezetek

Nem meglepően nehézségekbe ütközhet a koronavírus-oltás beadása háborús övezetekben. A talibánok Afganisztánban, vagy a Boko Haram szervezet Nigériában már korábban is megelőzte bizonyos oltások eljuttatását céljukhoz. Például a gyermekbénulás elleni oltás beadását arra hivatkozva akadályozták meg, hogy az egészségügyi személyzet valójában kémkedni jött a szélsőséges szerevetek után.

Paradox módon vannak olyan esetek, amikor a terrorellenes intézkedések gátolhatják az orvosi szállítmányok eljutását a címzettekhez. A humanitárius szervezetek tartózkodnak attól, hogy alkukat kössenek bűnöző csoportokkal annak érdekében, hogy bejussanak az ellenőrzésük alatt álló területekre. Bár lehetőleg kerülni kell ezek a szervezetek, hogy pénzt kapjanak, a pandémia súlyosságára való tekintettel megfontolandó, hogy a segélyszervezetek a koronavírus-oltás beadása érdekében az "ördöggel" is üzleteljenek.