Orbán Viktor tíz éve dolgozik azon, hogy lépésről lépésre lebontsa a jogállamiságot, megnyirbálta a média szabadságát és az igazságszoláltatás függetlenségét is - kezdi szemléjét a Magyar Hang Katarina Barley idézetével, aki a Spiegel hetilapnak adott interjút. A német szociáldemokrata politikus az uniós pénzosztás jogállamisági feltételekhez kötésének egyik hangadója, korábban ő mondat a német országos közszolgálati rádiónak, hogy "ki kell éheztetni pénzügyileg az olyan tagállamok vezetőit", akik nem fogadják el a rendszert.

Barley egyébként nem tartja hatékonynak a jelenleg tárgyalt, az EU Tanácsának német elnöksége által kidolgozott jogállamisági mechanizmust. Szerinte az ugyanis nem jó, mert csak akkor vonna el EU-s támogatást a jogállamisági elveket megsértő országoktól, ha azok az uniós költségvetést károsítják. De például az igazságszolgáltatás függetlenségének esett csorba esetében nem lépne. Az új javaslat hibájának tartja azt is, hogy a szankciók elrendeléséhez kell a minősített többség, és nem a büntetés megakadályozásához. Ezzel együtt az általa égbekiáltónak tartott bolgár és magyar korrupció tompítására így is jónak tartja a csomagot.

Kapcsolódó

A Barley-ügy

Barley korábbi rádióinterjúját állítólag pontatlanul idézték az újságírók, azt adva a szájába, hogy Magyarországot és Lengyelországot kell kiéheztetni, miközben később ezt úgy javították, hogy a politikus valójában Orbán Viktor magyar, és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfők nevét mondta.

Orbán Viktor erre a korrigálásra azt mondta, hogy a Rákosi-korszakot idézi, hogy a sajtó átvállalja a hibát. Kovács Zoltán EU-ügyekért felelős kommunikációs államtitkár erre a helyzetre azt mondta, hogy "aggódik a német sajtószabadságért."

Magyarország esetében a korrupció olyan eseteire gondol, amikor az EU-s támogatások megkérdőjelezhető pályázati kiírások után a kormány bizalmasaihoz vándorolnak. Példaként a Tiborcz István tulajdonolta Elios által megnyert közvilágítási tendert említette. Itt problémásnak azt tartja, hogy a magyar hatóságok nem léptek fel a nyomozás során kellő hatékonysággal.

A magyar kormány jelezte, hogy a jogállamisági feltételek bevezetése esetén a Tanácsban - ahol teljes egyetértés kell - megvétozza a 750 milliárdos helyreállítási alap forrásait. Erre Barley azt mondta, hogy ez Magyarországnak is 7 milliárd euróba (2500 milliárd forintba) kerülne, mert a hétmilliárd vissza nem térítendő támogatás lenne. Arról is beszélt, hogy az Európai Parlament négy nagy frakciója, még a konzervatívok is világossá tették, hogy egy hatékonyságától megfosztott jogállamisági mechanizmust nem fogadnak el.

"Ez a játék arról szól, hogy ki adja fel hamarabb, szerinte viszont azok az országok is értik ennek a helyzetnek a tétjét, amelyeknek nagy szüksége van a 750 milliárdos korona-segélyre, mint Spanyolország" - idézik Barleyt, aki szerint a fékek nélkül az EU óriási károkat fog szenvedni.