Szerda este komoly zavart keltett a piaci részvevők körében, hogy a Fed elnöke a kamatdöntést követően, melyen nem változtattak az 5,25 százalékos alapkamaton, felvetette a kamatemelési ciklus folytatásának lehetőségét. Ez annyiból meglepő, hogy épp pár nappal korábban érkeztek kiváló amerikai inflációs adatok: a 9 százalékos tetőzés után immár 4 százalékig csökkent az ütem.

Jók az adatok

Az inflációcsökkenés így meglehetősen jól halad, pláne, hogy a folyamatot az évközi adatoknál lassítja, hogy minden egyes hónap adatát az egy évvel korábbihoz viszonyítják, ez a bázishatás. Így ha mondjuk egy adott hónap előtt 8-9 hónappal erős infláció volt, de az utolsó 2-3 hónapban szinte egyáltalán nem emelkedtek az árak, az adat még egy magas szám lesz.

Célszerű éppen ezért az előző havival is összevetni az adatokat, ami rövid távon jobban mutatja az irányt, és az amerikai utolsó ilyen adat 0,1 százalék volt, ami 12-vel szorozva is elenyésző érték, vagyis az áremelkedés lelassult, sőt, meg is állhatott. Ilyen helyzetben szükségtelen az ördögöt a falra festeni, hogy miért tette ezt Jeremy Powell, arra két magyarázat tűnik reálisnak.

Miért festik az ördögöt a falra?

Az egyik az, hogy ahogy az infláció emelkedését sem hitték, úgy most a csökkenést sem. Ez persze nem racionális egy jegybank részéről, de mégiscsak ez történt, évek múlva talán majd megtudjuk, hogy miért. Mindenesetre most annyi eltérés van, hogy csak a lehetőséget vetette fel a jegybankelnök, de nem emeltek.

Ennek alapján nagyobbnak tűnik a másik magyarázat realitása: valóban nem aggódnak, de a kommunikációban fontosnak tartották kiemelni, hogy ha mégis lelassul a folyamat, nem haboznak lépni. Esetleg csak jelezni akarták a piacnak, hogy most ugyan szabadságra megy majd mindenki, a Fed is, de az éberség nem csökken, amikor visszajönnek, akár emelnek is, ha kell. Elképzelhető, hogy ezzel az erősödő kamatcsökkentési várakozásoknak is elejét akarták venni.

Nem veszik komolyan

A  piaci reakciók mindenesetre arra utalnak, hogy nem vették túl komolyan a jegybanki dörgedelmet a résztvevők. Az amerikai részvények szakadatlanul emelkednek, az S&P 500 index 4400 pont fölé került, miközben legmagasabb értéke másfél éve 4800 pont volt, a legalacsonyabb tavaly októberben 3500, így már a teljes esés 70 százalékát ledolgozta.

S&P 500 index, két év. Az esés javát ledolgozta
S&P 500 index, két év. Az esés javát ledolgozta
Kép: stooq.com

A dollár árfolyamának alakulása ugyancsak arra utal, hogy nem nő tovább a kamat: érdemben gyengült az euróhoz képest, vagyis stagnáló dollárkamatot, és emelkedő eurókamatot vár a piac. Ez reális is, mivel az Európai Központi Bank (EKB) a nominálisan még lényegesen magasabb infláció miatt további emeléseket jelzett előre, ami már csak annyiból is indokolt, hogy az EKB jegybanki betéti kamata még a mostani emelés után is csak 3,5 százalék. A két legnagyobb deviza jegybanki kamata közti különbség így csökkenhet, és ha a Fed nem szigorít, az Magyar Nemzeti Bank is gyorsabban haladhat a kamatcsökkentéssel.