Az amerikai munkaügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a december 3-án zárult héten a szezonálisan kiigazított adatok szerint a segélykérelmek száma 10 ezerrel, 258 ezerre süllyedt. Elemzők is arra számítottak, hogy az előző heti 268 ezerről 258 ezerre mérséklődik az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma, amely már a 92. egymást követő héten maradt 300 ezer alatt. Ilyen hosszú egybefüggő időszakra 1970 óta nem volt példa. A 300 ezer alatti értéket a munkaerőpiac robusztus erősödésének jeleként értelmezik az elemzők.

A segélykérelmek számát mérő négyhetes mozgóátlag ezerrel, 252 ezer 500-ra emelkedett. A tartósan munkanélküli segélyt kérők száma 79 ezerrel 2 millió 5 ezerre esett vissza a november 26-án zárult héten, míg a négyhetes mozgóátlag 9500-zal, 2 millió 28 ezer 750-ra mérséklődött. Az amerikai pénzpiacok meg sem rezdültek az újabb kedvező adat nyomán, mivel a befektetők az Európai Központi Bank váratlan döntését elemzik.

Az EKB kormányzótanácsa nem változtatott az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábán, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,40 százalékos szintjén. Meglepetést keltett viszont az eszközvásárlási programról hozott döntéssel. A piacok inkább arra számítottak, hogy változatlan, 80 milliárd eurós havi keretösszeggel hat hónappal, szeptember végéig hosszabbítja meg a programot a kormányzótanács, amely ehelyett kilenc hónappal tolta ki a határidőt, de csökkentett, 60 milliárd eurós összeggel. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a jövő héten tartja kamatdöntő ülését, amelyen szinte teljesen bizonyosan legalább 25 bázispontos kamatemelés mellett dönt.