A múlt szombati tragikus eseményeket sokan hasonlítják Pearl Harborhoz vagy 2001. szeptember 11-éhez: mindkét esetben a szunnyadó szuperhatalmat, az USA-t ébresztették fel álmából, hogy aztán legyőzze azokat, akik akik azt hitték, ha egy erőset ütnek rajta, összeomlik. Izrael mostani támadói sokkal kevésbé számíthattak erre, hisz az ország létezése az első perctől kezdve az örökös katonai védelemre épül, ráadásul nagy túlerőket is legyőzött 75 éves története alatt.

Örökös védelemre épülő gazdaság

Az ország gazdasága ennek megfelelően alkalmazkodott: a védelmi kiadások békeidőben is sokkal nagyobbak a GDP arányában, mint máshol, hisz a békeidők is egy relatív fogalom az országban. Teljes béke sosincs: ugyan a szomszédos országok közül Egyiptom, Jordánia és Szíria már rég nem keresik a konfliktust Izraellel, azonban a különféle terrorszervezetek Libanonban, részben Szíriában, és mindenekelőtt a palesztin területeken aktívak, és valamelyikük gyakran indít kisebb-nagyobb támadást.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője laptársunknak, az Indexnek elmondta, hogy tavaly Izrael a GDP 4,5 százalékát fordította katonai kiadásokra: ez lényegében meg is felel az örökös fokozott készültséghez szükséges szintnek, ezért rendszerint élesebb helyzetekben sem kell növelni. Az állandó hadseregben 150 ezren szolgálnak, a tartalékosok száma 450 ezer, és ők tudatában is vannak annak, hogy bármikor szükség lehet rájuk, és akkor rögtön hazaindulnak a világ bármely részéről, ahogy ez most is történik.

Mindenki bevethető

Nem véletlen, hogy a kötelező katonai szolgálat mindkét nemre kiterjed: 18 éves korukban, vagy nem sokkal később a fiúk és lányok egyaránt bevonulnak. A gazdaság számára valóban a tartalékosok hosszú időre való kiesése jelenthet kihívást, azonban erre még a korábbi, sokkal nagyobb, más országok reguláris haderői ellen vívott háborúkban sem volt példa: azok gyorsan véget értek.

A mostani esetben egy terrorszervezet ellen folyik a háború, amelyet a tényleges izraeli területekről már ki is szorítottak, és az oda az ellenség által kilőtt rakéták száma is gyorsan csökken, hisz az ellenség kis területére óriási izraeli bombazápor zúdult, a katonai infrastruktúra jelentős részét felszámolva. Ha be is vonul a hadsereg a területre, túlzottan nem tud elhúzódni a művelet, legalábbis nem olyan formában, hogy szükség legyen a több százezer emberre. 

A többség hazamehet

A szórványos ellenállással, a rejtőzködő ellenség felderítésével, majd a rendfenntartással kisebb erő is megbirkózik, a többség visszatérhet munkahelyére, így a kiesésük nem viseli meg érdemben a gazdaságot. Hosszú, ukrajnai típusú háborúnak nincs sok esélye, hisz nem egy erős ellenség van a túloldalon. Más országok (esetleg Irán) formálisan nem valószínű, hogy belépnének a háborúba, mert akkor az USA is belép, és onnantól már nem is Izrael a fő hadszíntér.

Az tehát jelenlegi helyzet és a múltbeli analógiák alapján nem valószínű, hogy a teljes tartalékos állományt igénylő háború elhúzódna, így komoly gazdasági kár sem vélelmezhető. A turizmus visszaesése a tapasztalatok szerint átmeneti: 2001 szeptembere után is gyorsan helyreállt az amerikai légiforgalom és a turizmus. Izrael pedig onnan kezdve biztonságosnak tekinthető, ha már nem tudnak több rakétát kilőni rá Gázából.

Erős és ellenálló gazdaság

A gazdaság ugyanis igen fejlett: Regős Gábor ugyan a vásárlóerő-paritáson számolt adatokat említi, ezek azonban gyakran torzítanak, hisz egy adott ország aktuális árszínvonalát, tényleges megélhetési költségeit lehetetlen reálisan meghatározni, pláne most, amikor erősen eltérő infláció volt az egyes országokban, és a valutaárfolyamok is sokat számítanak. A nominális egy főre jutó adatok reálisabbak (kivéve adóparadicsomok esetében): az IMF adatai szerint Izrael Svédország és Ausztria között áll, vagyis a világ egyik legfejlettebb gazdasága. Ahogy az elemző is megjegyzi: erős és ellenálló.