Hosszú távon stabil gazdasági bővülésre számítanak az MBH Bank elemzői, annak ellenére, hogy az év eddigi részében a külső kereslet bővülése lelassult, valamint a lakossági fogyasztás sem nőtt a várt mértékben.

A 2024-es évre összességében 2,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak, módosítva ezzel a korábbi 3,5 százalékos előrejelzést. A jövő évre várt növekedést továbbra is 3,7 százalékban határozták meg.

A fellendülés az év második felében indulhat meg, amelynek hajtóereje

  • felhasználási oldalon a fogyasztás lesz,
  • míg termelői oldalon az ipar, a kereskedelem és a vendéglátószektor.

Az ipar növekedése nem lesz olyan erős, mint amire az elemzők az előző negyedévben számítottak, ennek oka az exportpiac gyengélkedése, melynek következtében a nettó export gazdasági növekedése is visszafogottabb lehet. A beruházásokat mértéke is csökkenhet, ugyanis az Orbán-kormány jelentős fejlesztéseket halasztott el az elmúlt időszakban.

Célba érhet az inflációs terv?

Az idei évre 4,1 százalékos inflációval számolnak, míg 2025-re évi 3,1 százalékos fogyasztóiár-emelkedés helyett 3,4 százalékkal kalkulálnak az elemzők.

Az idei évben bár folytatódott a dezinflációs folyamat, ennek üteme érdemben csökkent. Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum vezetője szerint az élelmiszerek árszínvonala esetében látható folyamatok a dezinflációt támogatják, ezzel szemben a jelenlegi forintárfolyam felfelé mutató inflációs kockázatot hordoz, feltéve, hogy nem következik be pozitív korrekció.

„Emellett a szolgáltatási szegmensben a visszatekintő árazási gyakorlat miatt továbbra is magas árindexet látunk, ami csak lassan csökkenhet. Az eddigieken túl, az infláció szintjére vonatkozóan további kockázatot jelenthet a közel-keleti konfliktus olajárakra gyakorolt hatása is” – húzta alá.

A szolgáltatások esetében továbbra is nagyon magas maradt az infláció, ez jelentősen növeli az éves átlagos inflációt. A jelenlegi inflációs arány a jegybank inflációs célsávján belül van, ez rendkívül pozitív, ugyanakkor a következő hónapokban szinte biztos, hogy ki fogunk lépni ebből.

Rekordmagas munkanélküliség

„A munkaerőpiac feszessége a közelmúltban kissé enyhült, ugyanakkor a gazdaság a következő időszakban is a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat” – véli Árokszállási Zoltán.

A munkanélküliségi ráta 2020 nyara óta soha korábban nem látott magas szinteket ért el, azonban a pénzintézet elemzői nem számolnak azzal, hogy a gazdaság várható élénkülése mellett, tartósan 4,5 százalék feletti szinten maradna.

Az idei évre vonatkozó munkanélküliségi előrejelzési szintet 4,2 százalékra emelték, ami 0,3 százalékpontos emelkedés az előző negyedéves várakozáshoz képest. Eközben a 2025-ös előrejelzést 0,2 százalékponttal magasabbra, 3,7 százalékra módosították.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a reálbérek már 2023 szeptembere óta emelkedést mutatnak, ez azonban egyelőre alig tükröződik a lakossági fogyasztásban. Az MBH Bank várakozásai szerint ugyanakkor fokozatosan javulhat a keresleti mutató.

Folytatódó kamatcsökkentés

A jegybank az év eddigi részében folytatta a kamatcsökkentéseket, melynek eredményeként az alapkamat a 2023 év végi 10,75 százalékról április végéig 7,75 százalékra csökkent.

„A februárban végrehajtott 100 bázispontos egyszeri kamatvagásnak a dezinfláció mellett teret engedett a kockázati megítélés kedvezőbb alakulása, de ezt követően a kamatcsökkentési ciklus márciusban visszatért a korábbi 75 bázispontos ütemhez, áprilisban pedig 50 bázispontosra lassult, részben a romló kockázati megítélés következtében” – hangsúlyozta Balog-Béki Márta.

Kiemelte: a jelenlegi lassabb ütemű kamatcsökkentés egy ideid még folytatódhat, de az év második felében már csak minimális enyhítés várható az MNB részéről.

Az MBH szerint júniusra a jelenlegi ütem mellett elérhető a jegybank által korábban kommunikált 6,5-7 százalékos kamatsáv, ezt követően azonban már csak kisebb lépések várhatóak, melyekkel év végéig 6,25 százalékig csökkenhet az alapkamat. A külső körülmények – így például a nemzetközi befektetői hangulat vagy a forint árfolyamának gyengülése – is óvatos és körültekintő monetáris politikát indokolnak.

A jegybanki kamat változtatásáról Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője elmondta: Magyarországnak sokkal inkább mérvadó a FED-kamatdöntés, mintsem az EKB kamatpolitikája.

Gyenge forint és költségvetési hiány

A korábban vártnál gyengébb forintra számítanak a pénzintézet elmezői: az év végére az előzőleg várt 372,5 helyett mindössze 382,5 forintig erősödhet a hazai fizetőeszköz. Ez az év átlagában 385,6 forint/euró árfolyamot eredményezhet.

„Azért csökkentettük a korábbi prognosztizációt, mert annak kiadásakor arra lehetett számítani, hogy az export növekedése túlszárnyalja az importét az idei év során, azonban a gyenge külső konjunktúra hatására vélhetően alacsonyabb mértékű lesz az export bővülése, mint a fogyasztás fellendülése okozta importnövekedés” – húzta alá az elemző.

Emellett kockázatok merültek fel az uniós források feloldásával kapcsolatban is, melyre a piacok forint eladással reagáltak.

A kormány a közelmúltban megemelte hiánycélját, amely a bruttó hazai termék (GDP) arányában a korábbi 2,9 százalékról 4,5 százalékra nőtt. A hiánycél tartása érdekében, a közelmúltban beruházások elhalasztásáról született döntés, összesen 675 milliárd forint értékben, amely meghaladja az idei évre várható GDP 0,8 százalékát. Az MBH elemzői elérhetőnek tartják a kormány új költségvetési hiánycélját 2024-re, erre vonatkozóan más elemzők nem vélekednek ilyen pozitívan.