Ahogyan azt várni lehetett, a feltörekvő országok és az Egyesült Államok komoly nyomás alatt tartották a határozatlanságukkal az egész világgazdaságot fenyegető európaiakat (Barack Obama például négyszemközt győzködte Angela Merkel német kancellárt a mostaninál komolyabb lépések szükségességéről). Az IMF ismét jelezte, hogy a megszorítások erőltetése a gazdasági növekedés rovására mehet, és ezért még az államháztartások fenntarthatóságát is rontja. A G20-találkozót záró nyilatkozat vázlatai alapján a vezető gazdaságok elkötelezték magukat a növekedésbarát politikák és a "szükséges intézkedések" mellett, konkrét élénkítő lépések azonban szóba sem kerültek − ezek mind az országok szuverén döntései maradnak.
Újdonság azonban, hogy Kína és a BRIC-csoport többi tagja komolyan gondolta az IMF feltőkésítését: az ázsiai szupergazdaság 43 milliárd dollárral, India, Oroszország és Brazília pedig egyenként 10 milliárddal szállt be a Valutaalap tőkéjének megduplázásához. Ezzel a nagylelkű hozzájárulással a feltörekvő országok közelebb kerültek régi céljukhoz, az IMF-beli befolyásuk jelentős növeléséhez − más kérdés, hogy ennyi forrás sem lesz elég a Valutaalapnak. Az IMF év eleji saját becslése szerint 600 milliárd dollárra lenne szükség, azóta pedig a válság még keményebb lett − ismerte el az indiai miniszterelnök, Manmohan Singh, aki Németországnak is üzent: véleménye szerint az eurózóna többletet termelő országainak élénkítő programokba kell fogniuk, hogy ellensúlyozzák a visszaesést.
Legolvasottabb
Március 1-jén minden megváltozik a lakáspiacon
Katasztrófa a Börzsönyben, idős bükkerdőket vágtak ki, folyik az olaj a patakokba
Történelmi zakó után: mi lesz most az arannyal és az ezüsttel?
Ha beindulnak végre a gigagyárak, Magyarország a mennybe megy
Leállt az M3-as metró
Brutális leépítés: 16 ezer ember kapott ma felmondólevelet
Szárnyal a magyar pénzpiac, mert a külföldi befektetők Magyar Péter győzelmében bíznak
Érdemes résen lenni: ekkor fognak bezuhanni a magyar lakásárak
Váratlan dolog derült ki az állampapírokról