Megtartotta első nyilvános televíziós beszédét Adly Manszur, Egyiptom elnöke, akit a hadsereg helyezett posztjára, miután két hete eltávolította a hatalomból a 2012 nyarán megválasztott Mohammed Murszit, akinek lemondását viszont idén júniusban már többmilliós tömegtüntetéseken követelte az egyiptomiak jelentős része. Manszur kijelentette, hogy kormánya elkötelezte magát a biztonság és a stabilitás helyreállítása mellett.

Kritikus korszakába lépett Egyiptom, egyesek a káoszba, az ismeretlenbe, a szakadékba kívánják taszítani az országot, a véres erőszak útjára lépnének - fejtegette. Az elnök kijelentette, hogy kormánya nem hagyja megfélemlíteni vagy terrorizálni magát, és nem fog kesztyűs kézzel bánni azokkal, akik felelősek lehetnek ártatlanok haláláért.

Fogak csikorgatása

Nem mondta meg pontosan, kikre gondol, bár elismerte, hogy jó szándékú emberekről van szó. Nyilvánvaló azonban, hogy a Murszi elnök visszahelyezését követelő, a hét végére a múlt hetihez hasonló tömegdemonstrációkat hirdető Muzulmán Testvériségről beszélt. Ezt támasztja alá, hogy a Murszi ellen tüntető tömegeket nevezte a hatalom legitim birtokosainak. Egy hete heten haltak meg az erőszakba torkolló tüntetéseken, így összesen 60 halálos áldozata van a júniusban kezdődött forrongásoknak.

A Testvériség nem ismeri el Egyiptom legitim vezetőjének Manszurt. Egyik képviselőjük azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy az elnök pusztán a hadsereg feje, Abdel-Fattah el Szisszi tábornok bábja. A katonaság nevében Szisszi függesztette fel az alkotmányt, és távolította el a hatalomból Murszit. A Testvériség úgy értékeli az elnök nyolcperces, előre felvett beszédét, hogy az átmeneti adminisztráció fél ellenfelei utcai demonstrációtól.

Az életükkel játszanak

Ezt a vélekedést cáfolni látszik a hadsereg világos üzente a mai tüntetések előtt. A katonaság szóvivője, Ahmed Mohammed Ali ezredes a Facebookon tegnap közzétett posztjában úgy fogalmazott, hogy bárki, aki erőszakra vetemedik, azaz eltér a péntekre tervezett megmozdulások békés jellegétől, az életével játszik.

Megjelent egy halvány reménysugár arra, hogy a felek mégis tárgyalóasztalhoz ülnek vitájuk rendezése érdekében. A Testvériség képviselői tegnap jelezték, hogy hajlanak elfogadni az EU közvetítését a válság megoldására, (igaz addig is folytatják az utcai tiltakozásaikat). Ez az első eset, hogy az iszlamista szervezet nyitottnak mutatkozik bármiféle megegyezésen alapuló megoldásra. Ugyanakkor uniós tisztviselők óvatos optimizmust ajánlanak, mert a kapcsolatfelével nagyon az elején tart.