Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet 119 ország mintegy 38 ezer farmjának és 1600 élelmiszer-feldolgozójának és kereskedőjének adatait megvizsgálva mérte fel, hogy a különböző termelési módszerek és a földrajzi elhelyezkedés milyen környezeti hatással van az elfogyasztott élelmiszerek mintegy 90 százalékát kitevő 40 élelmiszer előállításához. A szakemberek elemezték, hogyan hat ezen élelmiszerek előállítási folyamata a földhasználatra, az ivóvíz-felhasználásra, a vízszennyezésre, a légszennyezésre, és nagy különbségeket mutattak ki az ugyanazon terméket előállítók környezeti hatásai között - írja a Piac&Profit az MTI alapján.

A környezetre legnagyobb hatással a marhahústermelés van: 100 gramm fehérje előállításakor 105 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátanak ki és 370 négyzetméternyi földterületet használnak. Ez 12-50-szer nagyobb, mint a környezetre kis hatású marhahústermelők, viszont azok 36-szor több földterületet használnak és hatszor több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a zöldborsótermelők.

Kapcsolódó

Az akvakultúra szénlábnyoma is relatív nagy: több metánt és üvegházhatású gázt bocsáthat ki, mint egy kilogrammnyi élő marha.

A legnagyobb hatást az étrend megváltoztatásával lehetne elérni, nagyobb hatást, mint a hús és tejtermékek fenntartható gazdálkodással való előállításával. A növényi alapú étrend esetén a globális földhasználatot 76 százalékkal (3,1 milliárd hektárral) lehetne csökkenteni, a globális üvegházhatású gázkibocsátást pedig mintegy 73 százalékkal a földrajzi elhelyezkedéstől függően - állítják a kutatás vezetői.

Korábban egy másik tanulmány is javaslatot tett a mezőgazdaság környezeti csökkentésére. A marhahús-fogyasztás abban is tiltólistára került.

Kép forrása: Shutterstock.