A munkajövedelem csökkenése nagyrészt a munkától távol lévő vagy csökkentett munkaidőben dolgozó munkavállalók számának példátlan mértékű növekedése miatt következett be. A szokásos kormányzati transzferek és adók, valamint az átmeneti politikák azonban segítettek ellensúlyozni a Covid-19 által generált válság háztartások rendelkezésre álló jövedelmére gyakorolt hatását - állapította meg az Eurostat hétfőn, előzetes adatok alapján kiadott, 2020-ra vonatkozó jelentése.

Ezek az átmeneti intézkedések jelentős szerepet játszottak háztartások jövedelmének és a bérek stabilizálásában, különösen az alacsonyabb jövedelműek esetében. Bár az alacsonyabb jövedelmi kvintilisekbe tartozókat jobban érintette a Covid-19 krízis, ezek az átmeneti intézkedések segítettek a jövedelemkieséseik kompenzálásában. Az Eurostat szerint a támogatások progresszív elosztásúak voltak, így az alacsonyabb jövedelműek  számára magasabb összeget jelentettek.

Az uniós statisztikai hivatal szerint a rendelkezésre álló jövedemek, csakúgy, mint a szegénységi kockázatnak kitettek aránya stagnált 2020-ban uniós szinten, bár a helyzet tagállamonként nagyon eltérő volt.

2019-hez képest a munkaképes korosztály körében a szegénységi kockázatnak kitettek arányában a legnagyobb növekedés Spanyolországban, Horvátországban, Olaszországban, Szlovéniában és Görögországban volt. A tagállamok mintegy felében a szegénységi kockázatnak kitettek aránya stagnált 2020-ban, míg Észtországban - egyedüliként - csökkent.

Forrás: Eurostat
Forrás: Eurostat