A jobbközép elnök (képünkön) ezeket a kritikákat hétfőn fogalmazta meg azon a megbeszélésen, amelyet ő kezdeményezett Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnökkel.

A tavaly elfogadott egységes bértörvény eredetileg azt a célt tűzte ki, hogy méltányos bérezést vezessen be a közszférában, és szüntesse meg az aránytalanságokat. Iohannis megjegyezte: a kormány nem számolt azzal, hogy a társadalombiztosítási (tb) járulékoknak az alkalmazottakra való áthárításával egyes közalkalmazottak bére csökken. Emiatt később kormányrendeletekkel volt kénytelen korrekciókat végrehajtani, csakhogy Iohannis szerint éppen ezáltal borulnak fel azok az általános elvek, amelyek új alapokra helyezték volna a közszféra bérezését - írta a tanácskozást követően az elnöki hivatal.

Kapcsolódó

Iohannis szerint az állandó változtatásokkal fennáll az a veszély, hogy a tavaly elfogadott jogszabály újabb "tartalom nélküli forma" lesz, és kiszámíthatatlanná teszi a közszférában a bérezést.

Az elnök azt is szóvá tette, hogy a 2016-os parlamenti választási kampányban a kormány januártól 25 százalékos béremelést ígért, ám ezt nem teljesítette, hiszen a tb-járulékok áthárítása az alkalmazottakra csak a bruttó bérek növekedését eredményezte, a nettó jövedelem a legtöbb esetben ugyanakkora maradt.

A közlemény szerint Dancila arról biztosította az államfőt, hogy a költségvetésben van elég pénz a megígért bérek kifizetésére.
A tavaly elfogadott bértörvény 2022-ig több lépcsőben irányoz elő béremelést. A fizetések fokozatos növekedése mellett a jogszabály célja volt méltányos egyensúlyt kialakítani a túl nagy közalkalmazotti bérkülönbségek terén.

A hétfői megbeszélésre azt követően került sor, hogy az első két hónap után a román államháztartási hiány magasabb volt, mint az előző években, elérte a GDP csaknem 0,6 százalékát, a pénzügyminiszter pedig leváltotta az adóhatóság vezetőjét, akinek feladata hatékonyabbá tenni az adóbegyűjtést és növelni az államháztartási bevételeket.