Bernie Sanders szenátor feladta küzdelmét azért, hogy ő legyen az amerikai Demokrata Párt 2020-as elnökjelöltje. Nem egyszerűen az történt, hogy a 2016-os előválasztási sorozat után, amelyben Hillary Clintonnal szemben alulmaradt, immáron másodszor is veszített, hanem az, hogy gyengült a támogatottsága - írja Harry Enten, a CNN publicistája, aki öt okot sorol fel, amelyek szerinte Sanders vereségéhez vezettek. A lényeg, hogy a számok, mint mindig most is makacs dolgoknak bizonyultak, és "összeesküdtek" a veterán politikus ellen.

Feketék

Bernie Sanders 2016-os előválasztási kampányában siralmasan szerepelt a fekete szavazók körében. Clinton magasan nyert vele szemben az USA déli államaiban, ahol a feketék nagy arányban vesznek részt a Demokrata Párt előválasztásain.

Adódott, hogy ebben a körben javulnia kell, ha 2020-ban el akarja nyerni az elnökjelöltséget. Ezzel szemben idén éppen olyan rosszul muzsikált a feketéknél mint négy évvel ezelőtt. A megtartott előválasztások exit polljainak medián átlagát alapul véve ebben a körben a szavazatok 23 százalékát szerezte meg, amivel éppen olyan arányt ért el, mint 2016-ban.

Mogulok

A Vermont állambeli szenátor soha nem volt népszerű a párt elitjének körében, hiszen az hagyományosan centrista beállítottságú, míg Sanders demokratikus szocialistának tartja magát. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a svéd jóléti modellhez hasonló gazdasági-szociális rendszer tartana megfelelőnek az Egyesült Államokban is. Az elnökjelöltséghez azonban szükség van a párt moguljainak támogatására is, főként, mivel a jelölő konvención ők adják a szavazók jelentős részét.

A szenátor azonban például a demokrata kormányzók közül csak tíz támogatását bírta 2020-ban, ami lényegében azonos a 2016-os számmal (9). Amikor Joe Biden volt alelnök, Sanders legnagyobb elnökjelölt-aspiráns ellenfele váratlanul nagy győzelmet ért el Dél-Karolina államban - megfordítva a játszmát az addig szárnyaló vermonti szenátorral szemben -, azonnal felsorakozott mögé a pártelit nagy része.

Fiatalok

Sanders egyik legütősebb érve saját maga mellett mindig az volt, hogy mellette állnak a fiatalok. Ez igaz is, a fiatalabb korosztály tagjai 2016-ban és 2020-ban is lelkesen támogatták. A gond az volt, hogy a fiatalok lusták elmenni szavazni a választásokon. Megint csak az előválasztások exit polljainak medián átlaga szerint a szavazásokon részt vevőkön belül a 45 év alattiak aránya 2016-ban 39 százalék volt, ami 2020-ra 34 százalékra csökkent. Ironikus módon azokon az előválasztásokon, amelyeken nőtt a fiatal szavazók aránya, Biden nyert, méghozzá magasan.

Fehérek

A veterán politikus mindig erős volt az egyetemi diplomával nem rendelkező fehér szavazók körében is. Ha ránézünk a szavazási térképre, akkor azt láthatjuk, hogy azokban az államokban, mint például Oklahomában és Nyugat-Virginiában, ahol sok kék galléros munkás él, 2016-ban nagyon jól szerepelt. Úgy tűnik azonban, hogy ez a választói csoport lelkesebben állt Sanders mellé Clintonnal szemben, mint Bidennel szemben. (Közhely, hogy Hillary Clinton alapvetően azért vesztett négy éve, mert ez a választói csoport akkori republikánus ellenfeléhez, Donald Trumphoz pártolt.)

A diplomával nem rendelkező fehérek között ismét csak a megtartott előválasztások exit polljainak medián átlaga szerint Sanders a szavazatok 45 százalékát szerezte meg 2020-ban, ami jóval elmarad a Clintonal szemben elért 53 százalékos aránytól. Biden ebben a csoportban elég népszerű ahhoz, hogy a március eleji úgynevezett szuper kedden, amikor másfél tucatnyi államban tartottak előválasztást, megszerezte az északi államok többségének támogatását. Ez is hozzájárult, hogy óriási lendületet vett a kampánya (amit a koronavírus-járvány megszakított, hiszen nem tud találkozni a potenciális szavazókkal, miközben Trump elnök folyamatosan a tévék képernyőjén szerepel).

Előválasztások

Bernie Sanderst is hozzájárult ahhoz, hogy a Demokrata Párt vezető testülete, amely a szavazásokat szervezi úgy döntött, hogy 2020-ban kevesebb pártválasztmányi gyűlést tartanak, mint 2016-ban. Az előválasztásokat (primary) a helyi önkormányzatok szervezik, a választmányi gyűléseket (caucus) a pártok rendezik, az egyes államokban vagy ilyen, vagy olyan szavazást tartanak. Clinton az utóbbiak túlnyomó többségét elvesztette 2016-ban, méghozzá nagy különbséggel, mégis ő lett a demokraták elnökjelöltje. Biden az eddig megtartott egyetlen pártválasztmányi gyűlésen nyert.

Ha nem jön a járvány, és a meccs tovább folytatódott volna, akkor Sanders javíthatott volna az ilyen szavazásokon. Ugyanakkor ebben az esetben is az lett volna a gondja, hogy párt konvencióján szavazó delegáltaknak idén csak három százalékát választják meg választmányi gyűléseken, szemben a 2016-os 14 százalékos aránnyal. Azokban az államokban, amelyek a választmányi típusú szavazásról áttértek az előválasztásra, s amelyeket Sanders hozott 2016-ban, 2020-ban Biden nyert.