A technikai indikátorok alapján ritkán látható módon túleladott jen gyengülő trendje egyelőre nem csillapodik, mivel a hosszú befektetésen néhány percet értő befektetési bankok üzletkötői kihasználják a rendkívül alacsony forgalom adta legkisebb lehetőségeket. Ezekből pedig van bőven, miután rengeteg stop-loss megbízás aktiválódott a 130 jen/dollár elérése után. Fundamentálisan a jen a fonttal szemben a legsebezhetőbb: a legfejlettebb hét ipari állam csoportjában a japán és a brit gazdaság között figyelhető meg a legélesebb különbség. Az előbbi a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott az előző három hónaphoz képest, amikor szintén csökkent a GDP, így a világ második gazdasága - tíz éven belül harmadszor - recesszióba került. Nagy-Britanniában ezzel szemben a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal bővült a GDP - ez a legmagasabb növekedési ütem a G-7-en belül - és a G-7 államok között a legmagasabb a kamatszintje, míg Japánban nulla az irányadó egynapos kamat. A gyors gyengülés a levegőben lógott, és bár a tokiói kormánynak tetszik a trend, a legújabb megnyilatkozások a palackból kiszabadult szellem megszelídítését is célozzák. Az árfolyam stabilizálása már csak azért is fontos Tokiónak, hogy ne álljon elő annak a három évvel ezelőtti helyzetnek a fordítottja, amikor a jen árfolyama röpke két nap alatt 25 százalékot erősödött a dollárhoz képest.