Átlagosan legalább harmadával kellene emelni a lakossági vízdíjakat csak az évi százmilliárdos szintfenntartó beruházások fedezésére - mondta Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (Maszesz) elnöke az újságnak.

A terület kormányzati kezelése széttagolt és egyre feszítőbb a szakemberhiány - számolt be Szalóki Szilvia, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese egy szakmai konferencián. Nagyságrendileg helyesnek nevezte Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke becslését, miszerint évi százmilliárdos, összesen pedig 1500 milliárdos állagfenntartó beruházás szükséges sz ágazatban.

Kapcsolódó

Jelenleg a víziközművagyon fenntarthatatlan felélése zajlik - véli Szalóki Szilvia, aki ezt jogszabályváltozásokkal látja orvosolhatónak, ám azt a véleménye szerint senki sem meri meglépni. Úgy látja, valamikor eljön a pont, amikor lépni kell. A hatóság addig is a hatályos szabályok szerint rendszeresen méri az ágazat költségeit, valamint évente megteszik díjjavaslatukat is. (A felszólalás hangulatából ítélve ez áremelésre vonatkozhat.) - írta a napilap.

Kurdi Viktor beszámolója szerint a magyarországi víziközművek gazdaságilag ellehetetlenültek. Csak ahhoz, hogy az ágazat dolgozóinak bére ismét meghaladja az országos átlagot, személyenként legalább havi nettó 60 ezer forintra, összesen évi 14 milliárd forintra lenne szükség.

Az ágazat egyre több hibaelhárításra - fogalmazott a Népszavának Kovács Károly. Ennek egyik szembeötlő jele, hogy nálunk a szennyeződések miatt változatlanul klórozzák a vizet, míg ez számos nyugat-európai országban már szükségtelen. A konferencia résztvevői pedig többször felhívták a figyelmet a rendszerekből egyre nagyobb mennyiségben elszivárgó vízre is.