A fejlett országokban az átlagos növekedés 1,1 százalékos lesz 2012-ben, míg a feltörekvő országok átlagos gazdasági dinamikáját 5,1 százalékosra teszi a Coface - ez 0,6 százalékpontos lassulás 2011-hez képest. A feltörekvő európai országokat érinti a leginkább az euróövezet válságának a mélyülése, ami a kereskedelmi kapcsolatoknak és a külső banki hitelezési csatornáknak tudható be. A feltörekvő országokban figyelemmel kell kísérni a politikai kockázatok visszatérését is - áll a legfrissebb elemzésükben.

A világgazdaság számára a 2009 második felétől a 2011 első feléig tartó időszak fellélegzést jelentett, ám 2011 nyarától kezdődően a helyzet világszerte romlott az euróövezet válságának mélyülése miatt. A Coface egyértelmű törést lát 2011 második felétől a vállalatok fizetési szokásaiban: akkortól ugyanis meredeken megugrott a nemfizetés gyakorisága. 2011 egészére vetítve a Coface 19 százalékra teszi a fizetési problémák előfordulásának gyakoriságát globálisan, és kifejezett romlást regisztrált e téren az euróövezetben, ahol 28 százalékra nőtt ez a mutató.

A vállaltok stabilitásának általános gyengülése mutatja, hogy a válság új irányt vett, globális rendszerjellegűvé szélesedett a krízis, azzal, hogy Olaszország is recesszióba süllyedt. Ennek hatásaként nőtt a pénzügyi egymásrautaltság is, s az uniós és az Unión kívüli bankok európai államadósság-kitettsége.

"Az intézmények nem reagáltak megfelelő gyorsasággal a válságra, s emiatt a pénzügyi piacok negatív előrejelzései bizalmatlanná tették a reálgazdasági szereplőket, pedig éppen a vállalatok lesznek azok, amelyek e válság következményeit a leginkább megérzik, annak ellenére is, hogy soha ilyen jól nem menedzselték őket. 2012-ben az európai növekedési dinamika jelentős lassulása és a hitelforrások kiapadása együttesen komoly hatással lesznek a vállalatok hitelkockázatára" - hangsúlyozta François David, a Coface elnöke.

A romló helyzetet figyelembe véve a Coface egy osztályzattal A4-esre rontotta Olaszország és Spanyolország minősítését. Olaszország sérülékenységét a kimagasló államadósság okozza, Spanyolországét pedig a magánszektor eladósodottsága. A Dél-Európa gazdasági motorját jelentő két ország emellett az idén megsínyli a recessziót is. A Coface adatai szerint e két országban a tavalyi év eleje óta 50 százalékkal nőtt a cégek fizetési problémáinak gyakorisága.

Nő a feltörekvők sérülékenysége

A feltörekvő európai gazdaságokat a leginkább az euróövezetbeli kereslet- és finanszírozási aktivitás visszaesése viseli meg. A nyugat-európai bankok, az euróövezetbeli államadósságnak való kitettségük miatt kénytelenek lesznek mérsékelni leányvállalataiknak nyújtott támogatásukat.

Az európai bankok tőkéje a kelet-európai GDP 70 százalékának felel meg. Becslések szerint az elmúlt évtizedben a kelet-európai növekedésnek mintegy ötöde a dinamikus, határokon átívelő hitelezésnek volt köszönhető. Az európai hitelcsapok elzárása nagyon jelentősen érintené a feltörekvő európai országokat, ahol ráadásul a magánszektor több helyen masszív devizaadóssággal rendelkezik.

Rossz világ jön, nő a bizalmatlanság Magyaroszág iránt

A nyitott gazdaságok növekedése megfeleződik: a tavalyi 4,1 százalék helyett az idén 2 százalékos lesz. A Cseh Köztársaság és Szlovénia A2-es, s Szlovákia A3-as besorolását negatív megfigyelés alá vonta a Coface. Magyarország iránt nő a befektetői bizalmatlanság, s a Coface B-re minősítette le. Horvátország leminősítésének (B) az oka részben az olasz kockázatoknak való kitettsége, részben pedig a gyenge gazdasági aktivitás, ami az árfolyamsokknak köszönhető.

"Várható volt, hogy a többi hitelminősítőhöz hasonlóan a Coface is lefelé módosítja Magyarország minősítését. Ugyanakkor látni kell, hogy nem visszafordíthatatlan a folyamat: ha az elkövetkező hónapokban kedvező irányt vesz Magyarország és a nemzetközi szervezetek együttműködése, akkor az ország megítélése javulni fog, és középtávon javulhat a besorolása is. Ehhez az is kell, hogy rövidtávon javuljanak a makrogazdasági mutatók, s kedvezőbb képet mutassanak a közép- és hosszú-távú kilátások" - mutat rá Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója.

 

Forrás: Coface

 

A szakember szerint azonban az ország leminősítése közép-távon megjelenhet a vállalatok minősítésében is, hiszen a cégek megítélésekor tekintettel kell lenni a gazdálkodási környezetre is. Ha egy évnél hosszabb távon marad az ország jelenlegi besorolása, akkor az már komoly nehézségeket fog jelenteni a cégeknek is, különösen azoknak, amelyek hitelfelvételre kényszerülnek, s amelyeket hazai vagy nemzetközi hitelminősítők is megítélnek. Egy cég hitelminősítésének a romlása - a finanszírozáson túl -nagymértékben befolyásolja a szállítói hitelhez jutást is - hívja fel a figyelmet Bagyura.

Magyarországon ráadásul már eleve jellemző a vállalkozások belső forrásainak a hiánya, illetve az egyre szűkülő és egyben dráguló banki hitelezés, nem szólva a devizában fennálló vállalati adósság magas arányáról, a forint árfolyamának gyengüléséről, s az árfolyam nagyfokú volatilitásáról" - tette hozzá az igazgató.

Visszatértek a politikai kockázatok

A 2011-es év politikai megmozdulásai Észak-Afrikában és a Közel-Keleten fordulópontot jelentett a feltörekvő országokban: a politikai kockázatok visszatérését eredményezte, ami egyes országok kockázati besorolásának a változásában is lecsapódnak. Visszaminősítette (C-re) a Coface Egyiptomot, ahol komoly nyomás alatt vannak az állami kiadások és a fizetési mérleg; azonban az elsődleges oka a lépésnek, hogy az idén is marad a bizonytalan politikai helyzet.

Szíria D-be való visszasorolása a kiélezett és feszült politikai helyzetnek köszönhető, a nemzetközi szankciók ellentétes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre és az állam gazdálkodására.

Nigéria D besorolásának a pozitív kilátásait pedig visszavonta a Coface, a kormányzat problematikussága ugyanis továbbra is jelentős kockázatot jelent nemfizetés szempontjából.