Szabó Károly vezérőrnagy, a Nemzeti Adó és Vámhivatal vámszakmai szakfőigazgatója elmondta, a logisztikai versenyképesség javításának lehet eszköze a hatósági ellenőrzés is, de ehhez a hatóság és a logisztikai szakma együttműködésére van szükség - írja az MTI.

A NAV szerinte kész a minőségi ugrásra, a technikai feltételek adottak a jelenleginél lényegesen nagyobb forgalom ellátására. Horváth Gábor, a NAV Központi Irányítás Ellenőrzések Felügyeleti Főosztályának vezetője hangsúlyozta: az elektronikus áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) bizonyított, a rendszer a tisztességes adózók versenyképességét is védi a tisztességtelenekkel szemben.

Kapcsolódó

Szerinte hasonló rendszerre uniós szinten is szükség lenne. Megjegyezte: a rendszerrel kapcsolatos uniós kifogásokat megválaszolták a magyar illetékesek. Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: a digitalizáció az iparban és a logisztikában is alapvető versenyképességi tényező, a kormányzat több programmal is ösztönzi, segíti ezt a folyamatot.

Ezek közül kiemelte az 5G koalíció létrehozását, amely az új technológia hálózati feltételeinek megteremtését szolgálja.

Az uniós forrásokra is támaszkodni kell a digitalizáció terjesztésében, ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, a vissza nem térítendő támogatások rendszerét fel fogják váltani a megtérülő támogatások.

Az MLSZKSZ közleménye szerint Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke kiemelte: egyes európai országok a nemzetközi fuvarozásban burkolt piacvédelmi előírásokat vezettek be, hátrányos helyzetbe hozva ezzel a magyar, illetve a kelet-közép-európai fuvarozókat. A pihenőidővel kapcsolatos szabályok jelentős többletköltséget okoznak a magyar fuvarozóknak, miközben hasonló szabályok nincsenek Magyarországon a külföldi fuvarozókkal szemben.

Dittel Gábor, a NiT Hungary főtitkára szerint a piacvédelem terén nagyon nagy a baj, a közúti fuvarozó szakma az életéért küzd.

Az intézkedések okát abban jelölte meg, hogy a magyar és kelet-európai országok piacot vettek el a nyugat-európai országoktól az elmúlt évtizedben: a 2004-es 2,9 százalékról 2016-ra 4,5 százalékra nőtt a magyarok részaránya az uniós fuvarpiacon, ahol Lengyelország részesedése meghaladja a 25 százalékot, Németország részesedése viszont 7,9 százalékra csökkent.