Hosszadalmas halogatás után június 15-én született meg a bérmegállapodás a nagy állami vállalatoknál, amely idén átlagosan 5, hároméves leosztásban pedig 15 százalékos bérfejlesztést biztosít a dolgozóknak, emellett megállapodtak évi több százezer forintnyi pluszjuttatásokról is, így a teljes keresetemelkedés nagyobb lesz a bérfejlesztés mértékénél.

Mintegy 50 ezer közszolgáltatást végző cégnél alkalmazott munkavállalót viszont kihagytak a béralkuból - becsülte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).  

Kapcsolódó

Ebben érintett a villamosenergia-ipari szektor teljes állami tulajdonú része: az MVM csoporttól kezdve, a Paksi Atomerőmű Zrt.-n át az egyes regionális áram-, és hálózati szolgáltatókig. Míg a magánvállalatok nagy részénél - például az E.On-nál - már megvan a bérmegállapodás, a köztulajdonban lévő szolgáltatóknál még csak tárgyalások zajlanak. Ezeket a cégeket a tulajdonos nem vonta be a hároméves bérmegállapodásba, hanem 2021-re vonatkozóan egy mindössze 4 százalékos ajánlatot tett a fizetésemelésre, amelyet a szakszervezet nem fogadott el. A folytatásról az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége jövő héten dönt.

Ugyancsak kimaradtak a megállapodásból az olyan hulladékgazdálkodást végző cégek, amelyeket az állam korábban elvett az önkormányzatoktól és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. - közismert nevén kukaholding - koordinációja alá vont. Ezeknél a szemétszállítást és hulladékfeldolgozást végző vállalatoknál még el sem indultak a tárgyalások, a tulajdonos még bérajánlatot sem tett, vagyis semmi nincs kilátásban. A kormányzat részéről nagyon kevés figyelem fordul erre a területre, eddig hiába figyelmeztették Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős minisztert, hogy előbb-utóbb komoly munkaerőhiány léphet fel a hulladékgazdálkodásban - magyarázta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke.

Szintén nem számíthatnak egyetlen fillér béremelésre sem a munkavállalók az ország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltató cégénél, a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-nél, ahol hosszú idő óta az ágazati átlag alattiak a keresetek. Az 1200 főt foglalkoztató zrt. dolgozói azért dühösek, mert a kormányzat hároméves béremelési megállapodása csak azokra a vízszolgáltatókra vonatkozik, amelyeknél az állam a tulajdonos, nem érvényes viszont a részben önkormányzati, részben állami tulajdonban lévő cégre - írta meg a Magyar Narancs. A helyi szakszervezetnél azt tervezik, hogy a nyár végén tiltakozásképp a Karmelita kolostor elé vonulnak. (2019 már ugyanezt tervezték, de akkor a munkáltató nyomására lemondtak a tiltakozásról.)

A társaságot egyébként a rezsicsökkentés és a közműadó hozta lehetetlen helyzetbe - egyesek szerint szándékos kivéreztetésről van szó - vesztesége 2019-ben meghaladta a 2,6 milliárd forintot, tavaly pedig 1,2 milliárd forintos mínuszt hozott össze. Az Alföldvíz néhány hónappal ezelőtt 602 millió forintos állami segítséget kapott, ez azonban a túléléshez kevés lehet.

A vírus miatt a munkáltató elkényelmesedett

Hogy miért hagytak ki egyes területeket a hároméves megállapodásból, arra az lehet a magyarázat, hogy a kormány finoman szólva nem lelkesedik a bérfejlesztésekért, és csak ott lép, ahol nagyobb érdekérvényesítő erőt érzékel - vélekedett Kordás László. A szakszervezeteknél egyébként a megkötött béralkuval sem elégedettek, de mivel a munkavállalókat megviselte a járvány és a válság, a sztrájkhajlandóságuk alacsony, így a korábbi évekhez képest viszonylag alacsony béremeléssel is megelégedtek. 

A nagy közszolgáltató cégeknél a hároméves megállapodás eltérően hajtják végre, de 

mindenhol vastagabban fogott a ceruza a választási évre vonatkozóan, 2022-ben majdhogynem dupla annyi pluszpénzt kapnak a dolgozók, mint a másik két évben.

Az is látszik, hogy a három szektorból a MÁV-Volánnál a legkedvezőbb a bérmegállapodás, vagyis ott, ahol a szakszervezetek érdekérvényesítő képessége a legerősebb. Náluk az idei évben bruttó 300 ezer forintos bónuszt is adnak - amely az idei év első felében elmaradt béremelés miatt kompenzálják - amely valamivel több mint 5 százalék körüli emelést jelent az átlagkeresethez viszonyítva. A postánál és a víziközmű-cégeknél viszont nem lesz ilyen ellentételezés. Az utóbbiaknál dolgozók igényeit különösen nem veszi komolyan a tulajdonos a többiekhez képest - hangsúlyozta az elnök.

A jelentős inflációs nyomás mellett most még azt sem tudják biztosan, hogy sikerül-e reálértéken megtartani a fizetéseket az állami vállalatoknál. A megállapodás vagy mindössze reálérték-megőrzést biztosít, vagy egy nagyon minimális emelkedést, ami még a visegrádi országokhoz képest sem jelent bérfelzárkóztatást. A fő baj pedig az, hogy a versenyszféra más területein lényegesen nagyobb fizetésemelések zajlanak, illetve állnak küszöbön.

A munkaerőgondok visszalopakodhatnak

A következő években a munkaerőhiány miatt egy elég erős bérdinamika veszi majd kezdetét, ám ha a közszolgáltató szektorban marad az 5 százalék körüli, és a választási évhez igazított béremelés, akkor a munkavállalók előbb-utóbb átmennek más szektorokba dolgozni - figyelmeztetett Kordás. 

Jelenleg a járványhelyzet következtében jóval kiegyensúlyozottabb a munkaerőhelyzet a közszolgáltató-szektorban Például a turisztika-idegenforgalom területen a buszos vállalkozásoknak nem nagyon volt és jelenleg sincs munkájuk. Ezért a közlekedésben érintett közszolgáltató cégeknél, így a Volánnál is az eddig üres álláshelyeket sikerült feltölteni. Ám, ha újra felpörög a turizmus, akkor vissza fognak menni a régi helyükre, mert ott lényegesen jobbak a fizetési kondíciók. A munkaerőhiány pedig hosszú távon a közszolgáltatások biztosítását veszélyezteti.