Benkovics István, a pécsi önkormányzat természeti és emberi erőforrás bizottságának a témában tartott nyílt ülésén kifejtette, hogy az engedélyeztetési eljárás 3-5 évet venne igénybe, ugyanennyi szükséges még a bánya kialakításához, a termelés technológiai, műszaki feltételeinek biztosításához.

Szólt arról, hogy a Mecsekben és Pécs környékén a föld alatt 1000-1500 méteres mélységben 30 ezer tonna kutatásokkal igazolt fémurán van, az e feletti készletet ugyanekkorára becsülik. Hangsúlyozta, a két évtizeden át tartó kitermelés korszerű, környezetkímélő technológiákkal folyna, és közvetlenül félezer, közvetve pedig még ennél is több embernek adhatna munkát. Ez jelentősen hozzájárulna a térség gazdaságának élénkítéséhez, az állam és az érintett települések bevételeinek növeléséhez.

Az ügyvezető az önkormányzat dísztermét megtöltő bizottsági tagok, bányászati szakemberek és civil szervezetek képviselőinek a lehetséges bányászati technológiára vonatkozó kérdéseire azt válaszolta, hogy a módszerekről azon adatok értékelését követően születhet döntés, amelyeket egyebek mellett a térségben az elmúlt években végzett kutató- és igazolófúrások során szereztek. Utalt rá: a fúrásokra a korábbi kutatások eredményeként megismert uránércvagyon nagyságára, elhelyezkedésére, minőségére vonatkozó adatok igazolása, újraértékelése okán volt szükség.

Benkovics István az MTI-nek azt mondta, a jelenlegi elképzelések szerint évente 1-1,2 millió tonna ércet hoznának a felszínre, amelyből sűrű zagyos technológiával nyernék ki a fémet. Ennek előnye a korábbi uránbányászati módszerekkel szemben, hogy minimalizálható a környezeti terhelés. Hozzátette, az itt használt vegyi anyagokat semlegesítenék. Benkovics István a bányaberuházás összegét firtató kérdésre azt válaszolta, hogy ez a megvalósíthatósági tanulmányból derül majd ki, "nyilvánvalóan nagy összegről van szó".

Kővári János, a bizottság elnöke az MTI-nek azt mondta: a nyilvános bizottsági ülés a kezdete annak a folyamatnak, amely a város lakosságának tájékoztatását, az uránkutatással, termeléssel kapcsolatos tervek megismerését szolgálja.

A politikus, aki az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) pécsi közgyűlési frakcióvezetője és fideszes parlamenti képviselő is egyben, jelezte: az ÖPE álláspontja szerint a lakosság tájékoztatását követően népszavazáson kell dönteni a mecseki uránbányászat újraindításáról.

A Mecsekben az 1950-es évek végétől 1997-ig folyt uránbányászat, a termeléssel gazdaságossági megfontolásokból hagytak fel. A bánya egykor közel 8 ezer embernek és családjának nyújtott megélhetést. A lelőhely meglévő készleteinek további hasznosítása az elmúlt évtized közepén vetődött fel. Az ausztrál érdekeltségű Wildhorse 2005 októberében alakult magyarországi leányvállalata, a Wildhorse Energy Hungary Kft. 2006-ban uránérc-kutatási jogot kapott a Pécsi Bányakapitányságtól a Délkelet-Dunántúl, a Mecsek és környezetének hét területére.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán közölte, hogy a kormány döntése értelmében a következő fél évben állami és piaci szereplők bevonásával, vegyesvállalati együttműködés keretében vizsgálják meg a mecseki uránérc-bányászat esetleges újraindításának gazdaságossági feltételeit és társadalmi lehetőségeit.