Miguel Díaz-Canel kubai elnök szombaton a Twitteren jelentette be, hogy a szocialista ország államtanácsa elfogadta a legfeljebb száz munkavállalót foglalkoztató vállalkozások alapításáról és vezetéséről szóló törvényt. A karibi szigetország gazdaságát erősen megviselték az évtizedek óta hatályban lévő amerikai szankciók és a turisztikai ágazat összeomlása a koronavírus-járvány nyomán. A fő gondot természetesen nem az amerikai szankciók okozzák (hiszen attól függetlenül Kuba azzal kereskedik, akivel csak akar), hanem a kommunista rezsim gazdaságpolitikája - kezdi beszámolóját az Euronews.

Az elmúlt időszakban viszont egyre erősebbek lettek a reformkövetelések, a koronavírus-járvány és a venezuelai demokratikus és gazdasági összeomlás miatt ugyanis egyre nagyobb problémák jöttek felszínre. Július 11-én spontán tüntetések törtek ki az ország számos pontján. Az évtizedek óta példátlan tiltakozási hullám során több ezren vonultak utcára az elnyomás és a nélkülözés ellen tiltakozva, de protestáltak az emelkedő árak és a csökkenő bérek ellen is. A kommunista kormány az amerikaiak által szervezett erőszakos zavargásoknak minősítette a tiltakozásokat. 

Kapcsolódó

Viszont a feszültségek enyhítésére új gazdasági reformokkal próbálkoztak: ugyan már februárban a kormány úgy döntött, hogy az ellenőrzött gazdaság nagy részét megnyitja a magánszektor előtt, kivéve az olyan kulcsfontosságú területeket, mint az egészségügy, a média és az oktatás. Mintegy 2000 tevékenységet tettek elérhetővé az önálló vállalkozók számára. Becslések szerint körülbelül 600 000 kubai dolgozik a magánszektorban, ami a munkaerő mintegy 13 százaléka. A kis- és középvállalkozásoknak pénteken zöld utat adtak az Államtanács ülésén, amelyhez Miguel Díaz-Canel elnök videokonferencián keresztül csatlakozott. "Az Államtanács jóváhagyja a mikro-, kis- és középvállalkozásokról szóló rendeletet, amely lehetővé teszi a gazdaságba való koherens beilleszkedésüket, hogy részt vehessenek az ország termelési átalakításában" - áll a nemzetgyűlés honlapján közzétett feljegyzésben a France24 tudósítása szerint.

Kuba hiányt szenved élelmiszerben és gyógyszerekben is. Tavaly a vírus hatására 11 százalékkal esett vissza a gazdaság, ez a legkomolyabb csökkenés a Szovjetunió összeomlása óta. Mindemellett az utóbbi időben jelentősen megnőtt a koronavírussal fertőzöttek száma.

Magyarországon a gulyáskommunizmus időszaka volt hasonló a mostani kubai helyzethez: az '56-os forradalom utáni feszültségek enyhítésére a Kádár János vezette államapparátus korlátozottan engedélyezte a magánvállalkozások létrehozását, szabaddá tették a háztáji gazdaságok indítását, megjelenhetett a maszek (magánszektor) és a fusi (hivatalos munkaidő utáni mellékes kereset).