Az Irinyi-terv révén azt szeretné a kormány elérni, hogy az ipari termelés bruttó hazai termékhez (GDP-hez) való hozzájárulása 2020-ra a mostani 24 százalékról 30 százalékra emelkedjen. Az új iparstratégia fő fejlesztési iránya tovább erősíti a nemzeti ipart, jelentősen épít az innovációra, segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességét, és ezáltal nő majd a magyar gazdaság válságálló képessége is - mondta Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter szerint az Irinyi-terv ahhoz is hozzájárul, hogy a modernebbé váljon az ipari termelés szerkezete, és magasabb legyen az iparban a hozzáadott érték.
Az Európai Unióban (EU) napjainkban 17 százalék a GDP-hez viszonyítva az ipari termelés aránya, amit az EU 20 százalékra akar növelni. Magyarországon 2015-ben 7,5 százalékkal nőtt az ipari termelés, ez is mutatja, hogy a hazai ipar képes a fenntartható, kiegyensúlyozott növekedésre. Az ipar a gazdaság húzóágazata - mondta a miniszter.
Az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre és a szakoktatásra kell támaszkodnia. Elmondta: a magyar ipar fejlesztésében öt pillért határozott meg az iparpolitikai stratégia, így az iparnak az innovációra, az új technológiák alkalmazására, az energia- és anyaghatékonyság növelésére, a területi egyenlőtlenségek oldására, a munkahelyteremtés ösztönzésére, és hazai erőforrások minél hatékonyabb és nagyobb mértékű felhasználására kell törekedni.
Varga Mihály hét kiemelten fejlesztendő területet jelölt meg, amelyek napjainkban, illetve a jövőben is gazdaság húzóágazatai lehetnek. A miniszter ezek közé sorolta a járműgyártást, beleértve a személygépkocsi-, az autóbuszgyártást, illetve a kötött pályás járműgyártást is. A jelen és a jövő húzóágazatai között említette a specializált gép- és járműgyártást, ígéretes területként kiemelve a 3D-nyomtatást, az elektronikát és a nanotechnológiát, emellett az egészséggazdaságra és turizmusra, az élelmiszeriparra, a zöldgazdaságra, az infokommunikációs szektorra kell fókuszálni a fejlesztésekben, ahol a jövő útja az ipari digitalizáció.
A védelmi ipart is fejleszteni kell, amelynek azonban nem lesz célja az Egyesült Államokkal vagy Oroszországgal való versengés, hanem e téren is az ország függőségének csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt. Varga Mihály szerint a korábban meglévő védelmi kapacitásokra építve tudják majd talpra állítani a szektort.
A fejlesztésekre jó alapot ad az, hogy a mostani uniós fejlesztési ciklusban az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja majd a kormány, és 2017. július 1-ig a mostani uniós költségvetési ciklus összes pályázatát kiírják majd.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Nem érte be a pénzükkel, Kövér László kitiltotta a lázongó képviselőket

Brüsszel megunta az óraátállításosdit, el is dőlt a kérdés

Kicsin múlt az atomkatasztrófa, vérfagyasztó hírek Oroszországból

Miért vártak heteket, hogy ledobják a bombát Orbán Viktor csatájában?

Meghökkentően zárult az EU-csúcs, az ukránokon spórolhatnak

Sokkal több járt volna a tulajoknak? Itt az első ítélet a szegedi BYD-földek ügyében

Eurómilliárdos veszteséget halmozott fel a Magyarországon is leépítő autóipari beszállító

Nem egészen az történt az állampapírokkal, amire mindenki számított

Rászáll a NAV az otthonfelújítással csalókra
