A közlemény szerint a PSZÁF az elmúlt év vizsgálatai során számos üzleti megbízhatósági és fogyasztóvédelmi kockázattal, helytelen biztosítói gyakorlattal szembesült a unit-linked biztosításoknál. Rámutatnak: a unit-linked biztosítások termékismertetőinek tartalmilag összhangban kell lenniük a biztosítási kötvénnyel. A szerződési feltételeknél elvárt, hogy minden költségelemet, és a kockázati díjat is feltüntessék. Célszerű, hogy a biztosítók pontosan utaljanak az életbiztosításokhoz kínált eszközalapokkal kapcsolatos befektetési és egyéb kockázatokra, s világosan mutassák be az eszközalap befektetési politikáját.

A PSZÁF ajánlása szerint a biztosító, a letétkezelő és a portfoliókezelő közül legalább kettő számítsa ki az eszközalap nettó eszközértékét. A unit-linked konstrukciókat kínáló szolgáltatók rendelkezzenek a felmerülő kockázatokat biztonságosan kezelő mechanizmusokkal, s a kockázatokat a belső ellenőrzés rendszeresen vizsgálja.

A felügyelet elvárja, hogy a fogyasztókkal történő szerződéskötés során a biztosítók, közvetítők pontosan mérjék fel az ügyfelek hosszú távú teherviselő képességét és kockázatviselő hajlandóságát.

Egyértelműen rögzíteni kell, hogy az adott unit-linked biztosítás tartalmaz-e tőke vagy hozamgaranciát, a termék elnevezése viszont nem sugallhat a valósnál magasabb szintű védelmet.

Hitel fedezete céljából megkötött befektetési életbiztosításoknál elvárás, hogy a hitelkérelem esetleges elutasítása hiúsítsa meg a unit-linked szerződés létrejöttét is. A szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatásnak figyelemfelhívóan kell bemutatnia a felmondási jog gyakorlásának részleteit, de ismertetnie kell az ügyfél ezzel kapcsolatos kockázatait is.

A felügyelet szerint fontos, hogy a fogyasztók legyenek tisztában azzal: a szerződés létrejöttére vonatkozó biztosítói tájékoztatást követően 30 napig felmondhatják a szerződést, ha annak tanulmányozása során olyan elemet találnak, amely miatt túl kockázatosnak ítélik a terméket.