A Kúria túllépett a hatáskörén és jogot alkotott, a bankokat pedig a peres eljárásban olyan helyzetbe hozta, amelyben nincs esélyük - érvelt a K&H Bank Zrt. képviseletében a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda négyfős csapata a törvényi vélelem megdöntése végett a magyar állam ellen indított polgári per tárgyalásán. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának háromfős tanácsát Maka Mária vezeti.
A felperesek véleménye szerint a törvény pedig több jogot is sért - többek közt a jogorvoslathoz való jogot, de például sérti a bírói függetlenséget is. A felperes kérte az eljárás felfüggesztését és a törvényszéktől az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz való fordulást normakontrollért. Az alperes érveiről részletes itt olvashat.
A törvény megfelelt az alaptörvénynek, ráadásul az ECB-vel való konzultáción is átment a jogszabály - érvelt az alperes magyar államot képviselő ügyvédi csapat. Véleményük szerint a Kúria a jogegységi döntésben nem alkotott jogot, ezért annak normakontrolját sem lehet kérni.
Az ominózus 2014. évi XXXVIII. törvény ugyanis a hitelszerződések (pontosabban fogyasztói kölcsönszerződések) egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állította fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek (pontosabban az azokban szereplő egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötések). Ám, ezt a vélelmet mindegyik magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni az állam elleni perben (az alapot a Kúria 2014. júniusi döntése jelenti).
A bíróknak egy jól körülhatárolható kérdésről kell dönteniük: tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései. Ennek megítéléséhez a Kúria által kidolgozott és a törvénybe átemelt kritériumrendszer áll a bírák rendelkezésére. A perben, ahol a jogi képviselet kötelező, a bíróság soron kívül jár el.
Pénteken gyorsan lement
Az első, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam perben pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében, a kereshetőségi jog hiányára hivatkozva utasította el a takarékszövetkezet keresetét a bíróság. Így tisztességtelennek minősülnek a takarékszövetkezet egyoldalú hitelszerződés-módosításai. Az ítéletben a bíró úgy fogalmazott, hogy a felperes a keresetében és a tárgyaláson egyaránt egyedileg megtárgyalt szerződéses rendelkezésekről beszélt, nem pedig általános szerződési feltételekről (ászf), így a keresetet el kellett utasítani, a szerződésmódosítási feltételek vizsgálata nélkül. A törvény ugyanis az általános szerződési feltételek vizsgálatát teszi lehetővé.Legolvasottabb
Leállt az M3-as metró
Mindenki felkapta a fejét Orbán Viktor titokzatos posztjára
Mintegy 1,7 milliárd forintot tüntetett el az emberek pénzéből a fideszes cég
Váratlan dolog derült ki az állampapírokról
Nem lesz kormányváltás? Két hónappal a választások előtt derült ki: a magyarokat nem érdekli a szavazás!
Háborús pszichózis: már egy magyarral sem hajlandó kezet fogni az ukrán teniszező
Már Pécsett is bezárultak a kórházajtók
Március 1-jén minden megváltozik a lakáspiacon
Új, digitális aranybányát találtak a hackerek: magyarok adatai is veszélyben vannak