A hitelintézetek és befektetési vállalkozások által feltöltendő pénzalap célja, hogy az adófizetők helyett a szektor szereplői önmaguk finanszírozzák a bajba jutott intézmények helyzetének rendezését. A Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézeteknek és befektetési vállalkozásnak kötelező csatlakozniuk az alaphoz. A parlament július 4-én fogadta el a bankszanálási törvényt, a szanálási alap a törvény hatálybalépésével, július 7-én jött létre, oda 10 év alatt minimum 82 milliárd forintot kell feltölteniük a tagoknak.

Az operatív munka azzal kezdődik, hogy a 2014. július 21-én tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetek, befektetési vállalkozások és a július 21-ig tevékenységi engedélyt kérelmező intézmények 2014. augusztus 21-ig beküldik a Szanálási alaphoz a csatlakozási nyilatkozataikat.

Az intézményeknek ezt követően, szeptember 4-ig - a csatlakozási díj első részleteként - a jegyzett tőkéjük 0,01 százalékának, majd 2014. október 20-ig a jegyzett tőkéjük 0,04 százalékának megfelelő összeget kell átutalniuk a Szanálási alap számlájára. A július 21. után tevékenységi engedélyért folyamodó intézmények - az engedély kézhezvételét követő harminc napon belül - a jegyzett tőkéjének 0,05 százalékával megegyező összeget kötelesek az alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.

Az uniós elvek szerint megalkotott törvény július 21-én lépett hatályba. Az NGM szerint az alap jelentős mértékben hozzájárul a pénzügyi közvetítői rendszer biztonságos, megbízható működéséhez, a stabilitás fokozásához. Alapelve, hogy a nehéz helyzetbe került intézményekben a kritikus funkciók mindig fenntarthatóak maradjanak, így a szanálás a fizetésképtelenségi eljárással szemben előnyös alternatíva legyen. A törvény másik alapelve, hogy a kisbetéteseket nem érheti veszteség: a százezer euró alatti betéteket a betétbiztosítási keretrendszer továbbra is védi.