A Napi Gazdaság hétfői lapzártájakor még nem lehetett tudni, hogy a kormány tárgyalt-e hétfőn a Malév jövőjéről, így egyelőre az sem ismert, hogy ha napirendre is került a légi közlekedés ügye, akkor milyen döntés született. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint nincs könnyű helyzetben a kabinet, amikor megoldást próbál találni a helyzetre. Az unió tiltott állami támogatással kapcsolatos döntése ugyanis radikálisan megváltoztatja a magyar légi közlekedést.

A neve elhallgatását kérő szakember elmondta, hogy nincs Magyarországon és az Európai Unióban olyan szereplő, aki hajlandó lenne kifizetni a 88 milliárd forint büntetést. Hiányzik a tőke, de a szakember szerint az a jogi lehetőség sem adott, amelyben kezelni lehetne a bírságot, miközben fenn is kellene tartani a cég működését. A "22-es csapdája" − fogalmazott a helyzet kapcsán informátorunk, aki nem lát kiutat.

Főleg annak fényében, hogy a tőke, a szabályozás mellett hiányzik az utas is, hisz a mérséklődő gazdasági növekedés, a recesszió idején csökken az érdeklődés a repülés iránt. Az eddigi adatok ezt még nem igazolják: tavaly az eddigi legnagyobb forgalmát bonyolította a budapesti repülőtér 8,9 millió utassal. Az azért annyira nem jó jel, hogy a Malév 2011-es teljesítménye eközben nem változott a korábbi évekhez képest, annak ellenére nem, hogy az elmúlt év végi utasszáma és bevétele igen jól alakult.

Amennyiben mértékadónak tekinthető a szakember kijelentése, akkor kérdés, hogy a Malév befektetőjeként és egyben megmentőjeként hírbe hozott cseh Unimex érdekeltségébe tartozó Travel Service továbbra is kész-e invesztícióra vagy sem. Ha pedig nem, akkor milyen lehetőség marad a kormány számára, amely szerint szükség van egy budapesti központú légitársaságra. A korábbi megmentőnek hitt kínai cégről már jó ideje kiderült, hogy nem lát fantáziát a Malévban.

A fejlesztési tárca által készített fehér könyv szerint a Malév hiányában mintegy 13 ezer járatpár kiesne a budapesti forgalomból, azaz a konkurencia egyáltalán nem, vagy járatritkítással pótolná a kieső szolgáltatásokat. A jelenlegi 45 Malév-desztinációból 23-ra várhatóan nem lépne be új szereplő, ezzel teljesen megszűnne a magyar befektetői kapcsolatok szempontjából kiemelkedő területeken lévő 19 város (köztük balkáni, erdélyi, közel-keleti és skandináv célpontok) közvetlen elérhetősége.