A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset arra a nem ritka jelenségre példa, amikor a fővállalkozónak nincs olyan brigádja, amelyik felépíthetné az elvállalt épületet, azt alvállalkozóra bízza, akit viszont - mondva csinált ürüggyel - igyekszik nem kifizetni.

A fővállalkozó tehát elvállalta, hogy a megrendelőnek megépíti a pálinkafőzdét. A munkát kiadta az alvállalkozónak, és a fővállalkozó vezetője - a cége fizetési kötelezettsége mellett - készfizető kezességet is vállalt. Az első átadás-átvételi eljárás során hiányosságokat tapasztalt a megrendelő, amit az alvállalkozó kijavított, majd a megrendelő átvette az épületet, amelyre használatbavételi engedélyt is kapott. A megrendelő a fővállalkozót kifizette, a fővállalkozó viszont nem fizette ki az alvállalkozót (kijavítatlan hibákra hivatkozott), így az kényszerből a bírósághoz fordult. A fővállalkozótól - és annak vezetőjétől - 27,6 millió forintot követelt.

Kapcsolódó

Az első fokú bíróság meg is ítélt 27 milliót, mivel a szakértő úgy vélte, hogy 600 ezer forintnyi hibát nem az alvállalkozó javított ki, hanem azt a fővállalkozó mással végeztette el. Fizetésre a fővállalkozó cég köteles. A fővállalkozó vezetőjének azért nem kell kezesként felelnie a tartozásért, mivel az alvállalkozási szerződést mint a cég képviselője írta alá, nem pedig mint kezes.

A fővállalkozó fellebbezett. A másodfokú bíróság - immár jogerősen - megítélte a 27 milliárdét, de annak kifizetéséért nem csak a cég, hanem annak vezetője, mint kezes is felelős. Az indok: a perben nem vitatta a fővállalkozó vezetője azt, hogy készfizető kezességet vállalt, így a bíróságnak nem kell vizsgálnia a vállalás módját.

A fővállalkozó ezután felülvizsgálatot kért a Kúrától, amely jóváhagyta a jogerős ítéletet, bár az indokláson kicsit módosított. Az alvállalkozói szerződésben a fővállalkozó egyrészt vállalta a díj megfizetését, másrészt a fővállalkozó képviselője nyilatkozott arról, hogy a fizetésért készfizető kezeséget vállal. Miután kezességet csak írásban lehet vállalni, ez a követelmény teljesült. Az okirat tartalmából, annak megfogalmazásából a kezes és a jogosult személye kétséget kizáróan megállapítható volt.

A cég képviselője kezességvállaló nyilatkozatának érvényességéhez nem volt szükség arra, hogy az alvállalkozói szerződést kétszer - egyrészt mint a cég képviselője, másrészt mint készfizető kezes - külön is aláírja. A cég és a kezes egyetemlegesen felel a tartozásért, így az alvállalkozó bármelyiküktől követelheti a fizetést.