Eszerint jelenleg a legnagyobb bizonytalansági tényezőnek a lengyel termés tűnik, mivel Lengyelország 30-35 százalékos piaci részesdésénél fogva meghatározó szereplője az európai piacnak.

A rendkívüli piaci helyzet jele, az alma fogyasztói ára szokatlanul magasra szökött június-júliusban a hazai boltok polcain (kilogrammonként bruttó 600-700 forint, az átlagos 350-450 forint helyett), amihez hozzávetőlegesen nettó 350-420 forintos nagybani és közvetítő kereskedői árak kapcsolódtak a válogatott, csomagolt, I. osztályú árunál.

Kapcsolódó

Az ehhez igazodó termelői ár a tartályládás, lédig (ömlesztett), első osztályú árura vetítve; tárolás, válogatás, csomagolás és szállítás nélkül, betakarítás után értékesítve nettó 200-250 forintnak felel meg. Hatással volt az alma árára az is, hogy más szezongyümölcsök (cseresznye, kajszi, őszibarack, szilva) is nagyon magas árakon kerültek a boltok polcára (a nagyon jelentős fagykárok miatti gyenge termés okán), így az almának nem volt olcsó helyettesítő terméke sem.

Az előttünk álló almaszezonban jelentős lehet a lokális hatása annak, hogy a hazai almatermés alacsony (300-350 ezer tonna), melyből hozzávetőlegesen 100-130 ezer tonna lehet étkezési alma. A hazai étkezési alma felvevőpiaca 150-180 ezer tonna (140-150 ezer tonna belföldi fogyasztás, plusz 10-30 ezer tonna export). Ez a teljes 2020-2021-es piaci évre nézve relatív hiányt sejtet.

A magyar étkezési alma piac érzékenysége arra vezethető vissza, hogy európai szinten egy meglehetősen kicsi piacról van szó, és már 10-20 ezer tonna terméstöbblet vagy kieső termés is okozhat érzékelhető változást a piaci folyamatokban.