A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A mintegy százezer magán-nyugdíjpénztári tag reménykedhetett eddig abban, hogy az Alkotmánybíróságnak (Ab) benyújtott indítványokról számukra kedvező határozatot hoz. A Stabilitás Pénztárszövetség azért fordult az Ab-hoz, mert a maradó pénztártagok munkával töltött szolgálati idejét nem veszi figyelembe az állam − vagyis az új szabályozás utáni időszakra nem jár nekik állami nyugdíj, jóllehet munkáltatójuk a járulékot fizeti utánuk.

Kapcsolódó

A testület állítólag már a határozathozatal határán volt augusztus végén, ám újabb ötletek merültek fel és bővült a testület öt fővel. A napirendre tűzés pedig elmaradt − végleg, mert januártól minden olyan beadvány, amelyet nem személyes érintettség okán nyújtottak be, automatikusan a kukába kerül. Igaz, jövőre is lehet az Ab-hoz fordulni, az emberi méltóság sérelmére hivatkozva, legkésőbb március végéig.

A módosító sem maradt el

Ráadásul a szerdai kormányülésen olyan döntés született, hogy a kisebb gazdasági növekedés okozta kiesést többek közt a magánpénztári tagdíjakból pótolják. Az elmúlt 14 hónapban a tagdíjakat nem a pénztárak kapták, hanem a költségvetésnek kellett utalni. A döntés nyomán ez a tétel továbbra is az államé marad, ebből 48 milliárd forintra számít a kormány. Emellett tegnap egy módosítót is benyújtott a költségvetési bizottság az adóalkotmánynak keresztelt jogszabályhoz, ebben lényegében megszüntetik a magánpénztárakat.

A módosító szerint "természetes személy nyugellátás fedezetére fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási alapot illeti meg." Hogy még egyértelműbb legyen a módosítás lényege, a javaslat kivesz minden, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjakra vonatkozó rendelkezést a tb-törvényből.

Fontos tb-változás

A tízszázalékos egyéni befizetés eddig tagdíj vagy járulék volt, januártól csak járulék lesz. A magánpénztári tagok számára ez fontos dolgot jelent − mondta lapunknak Boncsér Katalin, a KPMG menedzsere. Egyéni befizetéseik révén szolgálati időt és jogosultságot szereznek az állami nyugdíjra. Ez komoly előrelépés a mostani helyzethez képest, amikor fizetnek mindent, mint a visszalépők, ám ezért nem jár nekik semmi.

Ugyanakkor a tagok jövedelme csak a maguk fizette járulék alapján keletkeztet állami nyugdíjat, egyéb jövedelem, ami után egyéni járulékot nem kell fizetni, nem tartozik ide. Vagyis ha októberben valaki eléri a járulékplafont, ami felett járulékot már nem kell fizetnie, a november-decemberi bére már nem számít a várható nyugdíj összegébe. De a szolgálati időbe igen. Ez azonban nem érint tömegeket, hiszen az egyéni járulékplafon nagyjából nyolcmillió forint éves jövedelemnél lesz jövőre.

A pénztári tagdíj fogalma ettől függetlenül megmarad: az a pénztár saját bevétele lesz, amit a tagok folyamatos befizetései adnak. Ez azonban nem lehet a tízszázalékos egyéni befizetés. Ehelyett a pénztárak saját alapszabályukban határozhatják meg a kívánt tagdíjak mértékét. A tagdíjat − ezt már korábban kikötötte a törvény − a pénztáraknak maguknak kell beszedniük.

Kérdés ezek után, mi lesz a különbség a magán és az önkéntes pénztárak között. Az sem eldöntött − véli Boncsér −, hogy mi lesz a magánpénztárak vagyonának sorsa, ha azok esetleg megszűnnének.

Gyorshalál

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a magánpénztárak gyors megszűnésével jár, ha az államkasszába folynak továbbra is az egyéni befizetések. A szövetség tagjai eddig mérlegelték egy esetleges fúzió lehetőségét az optimális üzemméret elérésére, ám ez bevétel nélkül teljesen értelmetlen. A szervezet vizsgálja a belföldi jogorvoslat lehetőségeit.