Elképzelhető, hogy a pártlisták száma kevesebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha az ajánlásellenőrzések során kiderül, hogy valamelyik szervezetnek nincs meg a listaállításhoz szükséges 27 egyéni jelöltje a fővárosban és kilenc megyében.

Az országos lista egységes lesz, míg az egyéni választókerületi szavazólapokon szereplő jelöltek sorrendjéről minden választókerületben külön sorsolást tartanak.

A sajtónyilvános sorsolást a testület két tagja végezte; Patyi András elnök és Tóta Áronné választott tag. A sorsolást végző Patyi András előbb egy üvegbúrából az országos listák nevét húzta ki, majd Tóta Áronné egy másik üvegbúrából a hozzá tartozó listák sorszámát.

A párt- és a nemzetiségi listák sorszámát - adminisztratív okok miatt - egy sorsolással húzták ki, de a pártlistákon természetesen nem szerepelnek majd az országos nemzetiségi önkormányzatok.

Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra és nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok. Újdonság, hogy töredékszavazatnak nem csak az a szavazat számít, amelyet mandátumot nem szerző jelöltre adtak le, mint régen. Így töredékszavazatnak számítanak azok a szavazatok is, amelyet a mandátumot szerző jelöltre adtak le "feleslegesen", vagyis ami már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez.

A választáson nem kaphat majd mandátumot az a pártlista, amely nem kapta meg az összes leadott országos szavazat (párt és nemzetiségi lista) 5 százalékát (küszöb). A küszöb két párt közös listája esetén 10 százalék, kettőnél több párt által állított közös lista esetén 15 százalék.

A mandátumok kiosztásához először az országos listáról a kedvezményes mandátumokat osztják ki, ha egyik nemzetiség sem kaphat a szavazatszám alapján kedvezményes mandátumot, akkor mind a 93-at a pártok között osztják szét, a korábbi választásokon már megismert legnagyobb átlag elve alapján (d,Hondt-módszer).