Egyre több az olyan kórokozó, amely immunissá vált a gyógyszerekre, a legnagyobb problémát pedig az antibiotikumok ellen is hatékonyan védekező baktériumok és más mikroorganizmusok (például kórokozó gombák, egysejtű paraziták) jelentik.

Világszerte jelenleg 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum rezisztenciát. Az antibiotikum-rezisztencia nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti, hanem számos más orvosi beavatkozást is - idézi az Infostart Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársának figyelemfelhívó cikkét.

Kapcsolódó

A szakértő idézi a Világegészségügyi Szervezet (WHO) friss jelentését, mely úgy foglalja össze a helyzetet, hogy "nincs idő a várakozásra."

A veszély már valós és a kórházakban tapasztalható is: a szuperbaktérium-fertőzések kétharmada az ellátási helyekről ered. Itt fejlődnek ki az összezártságban, legyengült immunrendszerek között az ilyen kórokozók. Amelyek a magas antibiotikum-felhasználás miatt jól alkalmazkodnak az irtószerekhez is.

A másik problémaforrást a nagyüzemi állattenyésztés jelenti, ahol szintén rengeteg gyógyszert használnak, ami javítja a baktériumok szelekciós képességét és a különösen immunis fertőzések kifejlődését.

Már olyan helyeken is feltűnnek ezek a kórokozók, mint magyar stadionok vízvezetékrendszerei.

A kihívás két módon kezelhető: új hatásos antibiotikumokra és antibakteriális stratégiák kidolgozására van szükség, valamint vissza kell fogni az antibiotikum-használatot.