"Ha bármilyen monitoringot kíván bármilyen nemzetközi szervezet folytatni Magyarországon, mi azt nagyon szívesen vesszük, hiszen nemhogy takargatnivalónk nincs, hanem büszkék vagyunk azokra az eredményekre, amelyeket az elmúlt két esztendőben elértünk" - fogalmazott a politikus.

Szijjártó hozzátette: az új alaptörvény, valamint az elmúlt két évben megalkotott kétharmados és feles törvények az "európaiság minden értékbeli és jogi jellegű próbáját kiállják".

Októberben dönthetnek a kérdésről

Andrew Cutting, az Európa Tanács brüsszeli irodájának szóvivője hétfőn erősítette meg az MTI-nek, hogy a szervezet valószínűleg a parlamenti közgyűlés októberi ülésszakán dönt arról, induljon-e monitoring eljárás Magyarország ellen egyes kifogásolt jogszabályok miatt.

Elmondta, hogy a Velencei Bizottság - az ET égisze alatt működő, tekintélyes alkotmányjogászokból álló, független tanácsadó testület - pénteken vitatja meg a magyar választási törvény, továbbá az Alkotmánybíróságról, a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint az ügyészségről szóló törvény eddig elvégzett elemzésének következtetéseit.

Példátlan lenne az intézkedés

Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára már március 22-én magyar újságíróknak adott tájékoztatásában is a döntés októberi esedékességéről beszélt. Akkor elmondta, hogy a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő ET eddig csupán a keleti kibővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozott államok - így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok - vonatkozásában indított monitoring eljárást, mégpedig a csatlakozás időpontjával azonos hatállyal. Arra eszerint még nem volt példa, hogy egy korábban ET-taggá fogadott országgal szemben utólag léptettek volna érvénybe ilyen ellenőrző-megfigyelő, helyszíni monitoring intézkedést.