Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese keddi sajtótájékoztatóján három területet jelölt meg, ahol beavatkozást tartanak szükségesnek.

Az első a köztisztviselői illetményalap megemelése. A Jobbik szerint 40 százalékos elmaradások is vannak a köztisztviselői fizetésekben a versenyszférához képest és a kivándorlásban is szerepe van a befagyasztott illetményalapnak. A párt a parlamentnek is benyújtott javaslata 38 650 forint helyett 49 226-ban állapítaná meg az illetményalap összegét. Az ennek forrását firtató kérdésre a politikus kifejtette: pazarló tételek sokasága van a költségvetésben, köztük a brit tehenészvállalkozóknak és tejesgazdáknak fizetett visszatérítés és az integrációs források.

A honatya emellett a stratégiai megállapodások összes részletének nyilvánosságra hozatalát szorgalmazta arra hivatkozva, hogy az érintett cégek amellett, hogy a közteherviselésből nem veszik ki eléggé a részüket, a foglalkoztatáshoz sem járulnak hozzá kellő mértékben.

A párt harmadik javaslata a hazai kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozását célozza. A frakcióvezető-helyettes szerint a magyar munkahelyek kétharmadát biztosító hazai cégekkel kellene megállapodásokat kötni, mert míg egy multicég átlagosan hatmillió forint támogatást kaphat munkahelyenként, addig a magyar kkvk számára ennek az összegnek a negyede sem érhető el.

Z. Kárpát kérdésre reagált a KSH legfrissebb adataira is, amelyek szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,8 százalékkal nőtt júniusban az egy évvel korábbihoz képest a nyers és a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint egyaránt. Azt mondta: örülnek minden pozitív adatnak, de a mutatók további fejlődésének alapjait nem látják.

(Képünk illusztráció.)