Egy budapesti székhelyű vállalat - a lignit külszíni fejtése kapcsán - több évtizede végzett különböző munkákat Heves megye egyik nagy energetikai cégének. A  vállalkozás e tevékenysége körében 2010-től, főként földmunkák ellátására, több szerződést is kötött az elsőrendű vádlott által vezetett építőipari kft.-vel. Ezek alapján eltérő összegű, de 2015-ben már csaknem félmilliárd forintot kitevő éves díjazás illette meg a céget, amit partnere mindig hiánytalanul, határidőre teljesített.

Ennek kapcsán az elsőrendű vádlott vállalkozásának áfafizetési kötelezettsége keletkezett, melynek csökkentése érdekében a cégben résztulajdonos ügyvezető elhatározta, hogy folyamatosan nagy összegű fiktív számlákat fogad be olyan vállalkozásoktól, melyeket papíron az alvállalkozóiként szerepeltetett, azonban a valóságban soha nem végeztek munkát a számára.

Kapcsolódó

Az elsőrendű vádlott a fiktív számlák nettó összegét átutalta a vádlott társai által vezetett cégek bankszámláira, amit a II-XI. rendű vádlottak vagy a számlán történő jóváírás napján, vagy az azt követő napon készpénzben felvettek, és a jutalékuk levonását követően visszaadtak neki.

Az elsőrendű vádlott a fiktív számlák felhasználása révén 2013 első negyedévétől 2015. decemberéig összesen 157,7 millió forint áfát vont le jogosulatlanul.

A Heves Megyei Főügyészség - az egyes elkövetési értékekhez igazítva - különösen nagy, jelentős, illetve nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével, valamint a számvitel rendjének megsértése bűntettével vádolja az egymással részben összejátszó elkövetőket. A vádiratában a vádlottak többségével szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabására, valamint arra is indítványt tettek, hogy a bíróság - két kivétellel - tiltsa el őket "a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője" foglalkozástól, továbbá a közügyek gyakorlásától is.

Képünk illusztráció, forrása: police.hu.