Hasonló ügyben Lengyelországgal szemben is az Európai Bizottság járt el.

Második okként a számos nyitott kérdést jelölte meg Magyarországgal, amelyet Horvátország meg akar oldani. A döntést, amiért a HDZ-és EP-képviselők nem szavaztak Magyarország ellen, stratégiai szempontból nézve sokkal szélesebben kell látni - magyarázta a kormányfő.

Kapcsolódó

Egy újságíró - utalva arra, hogy a Sargentini-jelentés szerint Magyarországon sérült az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége - felvetette, hogy Budapest évek óta nem adja ki Zágrábnak Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki ellen Zágráb nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. A horvát kormányfő erre úgy reagált: Horvátország ragaszkodni fog ahhoz, hogy a két ország között fennálló nemzetközi jogi együttműködés alapján ez megtörténjen.

A horvát sajtó egységesen támadja a horvát jobboldali pártok, köztük a HDZ EP-képviselőit, amiért azok nem támogatták a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az EP-ben.

A HDZ már szerdán, a jelentés megszavazása után közleményben röviden megfogalmazta, miért állt ki Magyarország mellett. A közlemény hasonlóan fogalmazott, mint most a kormányfő, de még megtoldotta azzal, hogy a vitatott jogi kérdések eldöntésében az Európai Unió Bírósága az illetékes.

A horvát sajtó többek között felrója Magyarországnak, hogy kerítést épített Horvátországgal közös határán, és ezzel Horvátország felé irányította a migránsokat, hogy Budapest folyamatosan elutasítja a horvát kérelmet, amellyel Hernádi Zsolt kiadatását kezdeményezte, valamint, hogy blokkolja Horvátország csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD).

A HDZ három képviselője mellett Marijana Petir, a Horvát Parasztpárt (HSS) és Ruza Tomasic, a Horvát Konzervatív Párt (HKS) európai parlamenti képviselője is a jelentés ellen szavazott.

A Kép forrása: MTI/EPA.