A Kormányzati Tájékoztatási Központ most kiadott közleménye leszögezi: "a kormány álláspontja, hogy a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani."

A kormány ennek érdekében két pontban tartja különösen szükségesnek a jelenlegi szabályozás módosítását.

Kapcsolódó

Az egyik:

a munkavállaló - a megfelelő garanciák keretei között - a jelenlegi kereteken túl, amennyiben szeretne, további munkavégzésre kapjon lehetőséget ezzel biztosítva magának magasabb jövedelmet. Ehhez javaslatunk szerint mindig a dolgozó beleegyezése szükséges.

A másik:

a túlórák havi kifizetése mellett - kollektív szerződés rendelkezése alapján - a munkaidőkeret 36 hónapra is elrendelhető, ezzel is biztosítva a munka rugalmasabb keretek közötti megszervezését, amennyiben a munkáltató és a munkavállalók képviselői kollektív szerződésben erről megállapodnak.

Tüntetés jön

Hétfőn a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány módosítója értelmében nem kell majd a kollektív szerződésekben rögzíteni a maximális túlórák számát úgy, mint most, hanem elég lesz hozzá az üzemi megállapodás is. A túlórák számának növelése pedig tízórás munkanapokhoz vezet. A szövetség a törvény miatti tiltakozásul szombaton délelőtt 10 órára tüntetést hirdetett a Jászai Mari térre, ahonnan a Kossuth térre vonulnak.

Óriási akna

A BDO Magyarország tanácsadó cég pedig arra hívta fel a figyelmet keddi közleményében, hogy Munka törvénykönyve legújabb, "rabszolgatörvény" néven elhíresült tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein - az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten - túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól. A tervezet tartalmazza ugyanis a munkáltató által közölt munkaidő-beosztás módosításának azt a lehetőségét, melyre a munkavállaló kérésére vagy annak hozzájárulásával kerül sor. A módosításnak ez a része látszólag bagatell, ráadásul előrelépésnek számít, mivel egy, a gyakorlatban már létező jelenséget legalizál. Jelen formájában, további garanciák nélkül azonban kitárja a kaput a munkáltatói visszaélések előtt.