A 13,4 milliárdból praxisközösségek kialakítására 7,1 milliárd, egészségfejlesztési irodák létrehozására 6,3 milliárd forint jut. A konvergencia régiók június 2-ig, a közép-magyarországi régiók szeptember 29-ig pályázhatnak. A 7,1 milliárdos keretnél 45-50 nyertes pályázatra számítanak, egy pályázó maximum 150 millió forintot kaphat. A járási szintű egészségfejlesztési irodákra szánt 6,3  milliárdos keretnél az elnyerhető maximum 90 millió forint, itt 50-60 lehet a nyertesre száma. A pályázatok megvalósításhoz nem kell önerő, a támogatás intenzitása 100 százalékos.

Mind a praxisközösség, mind az egészségfejlesztési iroda már korábban hatékony népegészségügyi eszköznek bizonyult a svájci alap támogatásával megvalósult modellprogramban, ezért találták érdemesnek a folytatásra - mondta az államtitkár. Ónodi-Szűcs a pályázat bejelentése kapcsán elmondta, a népegészségügyi mutatók javítása érdekében már eddig is  számos lépést tett a kormány  - nem dohányzók védelmét szolgáló törvény, menzarendelet, só visszaszorítása, szűrések kiterjesztése, az alapellátás finanszírozásának másfélszeresére növelése - , s nem felejtette el ismét megerősíteni, hogy a lakosság egészségügyi állapotáért amúgy is csak 10 százalékban felelős az egészségügyi ellátórendszer, a többit az egyén életmódja határozza meg, akárcsak az elvesztegetett életévék számát, amelyeknél 70 százalékos az egyéni felelősség.

Kapcsolódó

A Svájci Alap által finanszírozott alapellátás-fejlesztési modellben 16 háziorvosi praxis alakított ki praxisközösséget, ezt további 100 praxisra terjesztené ki a kormány, a plusz 84 praxis számára már eddig is 2,5 milliárdot biztosítottak - mondta Ónodi-Szűcs.

A praxisközösség egy olyan alapellátó egység, amelyben az orvosok és asszisztensek munkáját gyógytornász, dietetikus, egészségpszichológus, népegészségügyi koordinátor és segéd-egészségőrök segítik, akik a lakosságot a szolgáltatások igénybevételére ösztönzik. A hagyományos betegellátás mellett a prevenció áll a középpontban, megelőzési programokat, szűréseket, tanácsadásokat és különböző kiegészítő, egészségfejlesztési szolgáltatásokat kínálnak a praxishoz tartozóknak.

A modellkísérlet korábbi eredményei meggyőzőek, javult a krónikus betegek életminősége, emellett 12 százalékkal kevesebb esetet küldtek tovább a háziorvosok a szakellátásba. Szakértők szerint az eredmények indokolják a modellprogram országos kiterjesztését, ennek éves forrásigénye 650 praxisközösséggel számolva 35 milliárd forint lenne.