Oroszország és Ukrajna jelentős élelmiszeripari szereplő, és kiemelkedő napraforgóolaj-termelő is. Az orosz és az ukrán termelés a világon felhasznált összes napraforgóolaj 7 százalékát adja, az ukrajnai termelés felét pedig az Európai Unió vásárolja fel.

Az exportot azonban jelentősen visszavetette a háború. Az ukrán kikötők nem képesek ellátni feladatukat, korlátozott a vasúti és közúti szállítás is. Ez aztán oda vezet, hogy a véges készletek miatt egyre drágul a napraforgóolaj, két hónap alatt 55 százalékos áremelkedést regisztráltak - írja a hvg.hu.

Kapcsolódó

Egyre több élelmiszeripari vállalat mérlegeli ezért, hogy áttér más termékekre, ami lehet repce-, pálma-, szója-, sőt akár olívaolaj is. Az alternatívákra általában jellemző, hogy korábban magasabb áron forogtak, mint a napraforgóolaj, de a gyártók utóbbi fogyatkozó készletei és drágulása miatt lépéskényszerbe kerülnek.

A portál a Politico cikke nyomán azt írja, hogy több élelmiszeripari szereplő – például a brit Iceland Foods élelmiszer-kereskedelmi lánc – már jelezte, hogy át- vagy visszatérnek a pálmaolaj vagy a szójaolaj alkalmazásához. 

A pálmaolajat termelése fenntarthatóságával és környezeti hatásaival kapcsolatban korábban számos kritika érte. A kitermeléséhez köthető erdőirtások, az emiatt kipusztuló állatok képei és a kényszermunkáról szóló jelentések nyomán az európai gyártók igyekeztek visszafogni felhasználását, vagy legalábbis kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy fenntartható körülmények között termelt termelt árut szerezzenek be.

A pálmaolajra váltás azonban nem magától értetődő, mivel komolyabban bele kell nyúlni a receptekbe. Hosszabb távon azonban úgy tűnik, nem lesz más út. A repce az aktuálisan elérhető mennyiségek miatt rövid távon jelenthet megoldást, közép- és hosszú távon azonban lehet, hogy a pálmaolaj áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben - írja a portál.