Nagyon kedvezőek az idei költségvetési adatok, erre utalnak a NGM havi tájékoztatói, illetve a KSH legfrissebb száma is, mely szerint 2016 első félévében az egyéves gördülő hiány a GDP 1 százaléka alatt maradt. A bevételek növekedése gyorsabb a kiadási dinamikánál, vagyis a magyar költségvetés tartósan stabil - olvasható a OTP Elemzési Központja által ma kiadott elemzésben. Így nem meglepő, hogy a bank elemzői, az idei hiányprognózisukat a GDP 0,9 százalékára csökkentették, ami ha teljesül, több évtizedes mélypont lenne. A kormány hivatalos prognózisa ezzel szemben a GDP 1,7 százalékának megfelelő év végi deficit.

A parlament június első napjaiban fogadta el a 2017-es költségvetés tervezetét, amiben 2,4 százalékos hiánycélt fogadtak el a képviselők.

Amennyiben a kormány tartja magát ehhez a hiánycélhoz, úgy a megváltozott környezetben akár a GDP 1,5-2 százalékára rugó mozgástere is lehet, ami 500-700 milliárd forintos többletkiadásra vagy épp adócsökkentésre is lehetőséget teremthetne. Ez az összeg elegendő lenne, hogy megszüntessék az ágazati adókat, bagatell adókat, de arra is elegendő, hogy a munkaadói társadalombiztosítási járulékok (szociális hozzájárulási adó) 27 százalékos mértékét, akár 6-8 százalékponttal mérsékeljék - véli az OTP Elemzési Központja.

A járulékok célzott csökkentése jelenleg is kormányzati politika napirendjén szerepel, ám - ahogy az legutóbbi kormányinfón kiderült - a kormány ezt nem akarja elkapkodni, így abból az idén semmi sem lesz. Lázár János miniszterelnökségi miniszter akkor arra hivatkozott, hogy egyeztetéseket kell ez ügyben folytatni a cégekkel, munkaadói képviseletekkel - erre kell az idő. Egy másik - a miniszter által nem említett nem említett, ám kézenfekvő ok - a járulék- és adócsökkentés időzítése a 2018-as választások szempontjából sem mellékes. Ugyanis a járulékcsökkentés a munkavállaló számára jelentősebb nettó béremeléssel járhat, amit viszont érdemesebb a választások közelébe, például 2018 januárjára időzíteni.